Elfogadták a kötelező orvosi ügyeletre vonatkozó jogszabályt

Szerdai ülésén fogadta el a kormány a kötelező állandó orvosi ügyelet biztosítására vonatkozó 2004/163-as törvényt módosító rendeletet. 

A módosítás azért indokolt, mert bár eddig is létezett a törvényes előírás, az utóbbi években a háziorvosoknak nem volt kötelező ügyeletezni, ezért a központok tevékenysége sok helyen ellehetetlenült. A törvény elfogadásakor, 2004-ben kötelező volt az állandó ügyelet biztosítása, ekkor összesen 288 ügyeleti központban 1818 orvos látott el hasonló szolgálatot. 2008-tól azonban a törvény módosítása megszüntette ezt a kötelezettséget, és az állandó ügyeletet ellátó központok száma rohamosan csökkent.

Mára országszerte csak 83 ügyeleti központ működik, ezekben 580 orvosnak van szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS). Bukarestben és 17 megyében (Arad, Bákó, Beszterce-Naszód, Buzău, Călăraşi, Fehér, Hargita, Hunyad, Ialomiţa, Mehedinţi, Neamţ, Prahova, Szilágy, Suceava, Vaslui, Vrancea, Ilfov megyében) egyáltalán nincs a biztosítóval szerződött ügyeleti központ. Ezért, bár az Egészségügyi Minisztérium 2009-ben elkülönített 20 millió lejt az ügyeleti központok működtetésére, ebből csak 11,421 millió lejt költöttek el; 2010-ben, a 21 millió lejes költségvetési előirányzatból 13,181 millió lejt fizettek ki.

A most elfogadott módosítás értelmében azok a háziorvosok, akik az adott ügyeleti központhoz tartozó településeken dolgoznak és szerződésük van a CNSA-val, kötelesek kivenni részüket az alapellátási állandó ügyelet biztosításából hétköznapokon 15 és reggel 8 óra között, illetve hétvégén és ünnepnapokon 24 órás ügyeletben (8-tól 8-ig). Az ügyeletben nyújtott szolgáltatásokért a háziorvosok, az ügyeletes orvosokhoz hasonlóan, fizetést kapnak. Az ügyeleti központokat a megyei egészségügyi igazgatóság állapítja meg, a megyei biztosítóval és a helyi tanáccsal való egyeztetést követően. 

Az intézkedéssel a szaktárca szeretné elérni, hogy a páciensek minél könnyebben megkaphassák az alapellátást, napszaktól és helytől függetlenül. Ez az intézkedés tehermentesítheti a mentőszolgálatot, és biztosítja, hogy a mentők a valóban indokolt esetekhez szálljanak ki. Ugyanakkor, a kórházak sürgősségi osztályain is enyhülne a túlzsúfoltság, és elkerülhetők lennének a hosszas várakozás miatti halálesetek is.

Azoknak a háziorvosoknak, akik nem tartják be az előírást, a megyei biztosító 10%-kal levonja a keretszerződés értelmében megállapított havi jövedelmét. (Egészségügyi Minisztérium, sajtóosztály)

 

A háziorvosok nem fűznek sok reményt hozzá

A több mint negyven éves szakmai tapasztalattal rendelkező dr. Bakos Károly nagylaki családorvos nem fűz sok reményt az ügyeletes központokhoz. Elmondása szerint a nagylaki orvosok elég kellemetlen tapasztalatokat szereztek a 2008-ban megszűnt központjukban. Többen ugyanis annak idején inkább humanitárius munkát végeztek, mivel fáradságukat senki nem honorálta. – Mi, orvosok nem szoktunk ugrálni a fizetségek miatt, mint mások. Eskünk kötelez arra, hogy ellássuk betegeinket. Sok esetben még családunk is megsínyli ezt az iramot. Szép dolog a családorvosi szakma, de még szebb lenne, ha meg is lenne fizetve – mondta.

Dr. Gál Anna mácsai háziorvos szerint 3-4 évvel ezelőtt szűnt meg náluk az ügyeletezés, mert nem volt már igény rá. Jelenleg a mácsai és szentannai lakosokat 5 háziorvos látja el különösebb probléma nélkül és a jelek szerint a helybeliek nem is igen igénylik az ügyeletet.

Más véleményen van dr. Kovács Éva simándi háziorvos, aki szerint a környékbeliek örülnének egy állandó ügyeletnek, melyet a nap bármely pontjában igénybe vehetnének. Azt azonban kétli, hogy lesz pénz az ügyeletek finanszírozására. Náluk 2002-ben szűnt meg a központ, miután az azt befogadó épületet visszaszolgáltatták a jogos tulajdonosnak.

Tehát – országos viszonylatban – az önkormányzatokra hárul majd az a feladat, hogy megfelelő ingatlant találjanak a központok számára.  

Az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője, Constantin Cătană a Nyugati Jelennek elmondta, még számukra is új a szaktárca kezdeményezése. A megyében működő egykori központok – az igazgató szavaival élve – egy idő után működésképtelenné váltak. Nem érte meg fenntartani őket és az orvosok sem voltak hajlandóak ingyen ügyeletezni. – Még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán indokolt-e a megyében újraéleszteni ezeket az egységeket. Arad városban például szerintem ilyesmire nincs szükség, hisz a lakosság különösebb akadály nélkül juthat hozzá az egészségügyi ellátásokhoz. Másrészt a város nem szenved hiányt háziorvosi rendelőkben, illetve egészségügyi egységekben. Talán inkább egyes vidéki településeken lenne igény ezekre – nyilatkozta az igazgató, aki szerint mindenképp tanulmányozni fogják az új jogszabályt, majd az önkormányzatokkal és az egészségbiztosítóval „karöltve”, a megyét feltérképezve eldöntik, hol és milyen körülmények között indíthatják újra a központokat.