Elkezdődhet a műemlék épületek felújítása – a város pénzén

Egy törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a Polgármesteri Hivatal felújítsa a magántulajdonban levő műemlék épületeket, és utólag behajtsa a költségeket a tulajdonosoktól. Temesváron állítólag 14 000 műemlék épület van – műemlék épület-együttes részeként –, de Nicolae Robu polgármester szerint ez a szám túlzott, valójában sokkal kevesebb temesvári ingatlan nevezhető műemléknek.

A temesvári Polgármesteri Hivatalnak két programja is van, amelyeken keresztül segítheti a műemlék épületek lakótársulásait ingatlanjuknak a felújításában. Az egyik költségvetési forrásokból fedezné a költségeket, a másik a német államtól kapott forrásokból, amelyeket hosszú lejáratú kölcsön formájában kapna meg a városháza.

„Nem az volt a gond, hogy nem volt pénzünk a műemlék épületek felújítására, hanem az, hogy nem volt szabad pénzt fordítanunk a magántulajdonban levő ingatlanok felújítására – nyilatkozta a sajtónak Nicolae Robu. – Mi elindítottunk egy programot a Győzelem téren található épületek felújítása érdekében, amit akkor nem tudtunk véghez vinni. Most, hogy a mi kezdeményezésünkre módosult az erre vonatkozó törvény, elkezdjük ennek a 17 épületeknek a felújítását” – nyilatkozta a polgármester. A városháza a műemlék épületek homlokzatának és tetejének felújításáhoza költségek 20%-ával járulhat hozzá, a fennmaradó 80%-ot meghitelezi a tulajdonosoknak, akik 10 éven belül kell visszafizessék – kamatmentesen – a kölcsönt a városnak.

Ami a 14 000 műemlék épületet illeti, Sorin Predescu Temes megyei kulturális igazgató szerint ez valójában az 1940 előtt épült temesvári épületek száma. Egyesek valóban műemlék épületek, mások az épített örökségnek nyilvánított zónában állnak. Temesvárnak három ilyen nagy zónája van: a történelmi belváros, a gyárvárosi Kossuth (Traian) tér környéke és a Józsefváros–Erzsébetváros zóna régi épületei. A védett zónákban szép számmal vannak 1940 után emelt épületek is, amelyek szintén védetteknek számítanak.