Élő, összetartó téglái, kövei a közösségnek

Vasárnap a zimándújfalui katolikus templomban 12 órakor kezdődött a belső felújítási munkálatok támogatóinak a tiszteletére szervezett hálaadó szentmise, ahol ft. Szabó Péter plébános, kanonok köszöntötte a megjelent paptestvéreket, a vendégeket, közöttük Bognár Levente aradi alpolgármestert, RMDSZ megyei elnököt és feleségét, Erzsébetet; Faragó Péter ügyvezető elnököt; Matekovits Mihály megyei RMPSZ-elnököt és feleségét, Máriát, az EMKE megyei elnökét; Bálint Enikő iskolaigazgatót, valamint a nagy számban megjelent híveket, majd felkérte Fall Ilona színművészt, ünnepi műsorának a bemutatására. A művésznő nagy átéléssel mondta el az adventi gyertyák történetét. Miután ft. Szabó Péter ismertette a hálaadó szentmise kettős célját: lélekben felkészülni Megváltónk születése ünnepének méltó fogadására, és köszönetet mondani mindazoknak, akik bármivel is támogatták a templom belső, felújítási munkálatait.

Mit üzen a templom?

Szentbeszédében a település szülötte, ft. Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános, kanonok a templomnak az emberek életében betöltött igen fontos szerepét ecsetelte, kezdve Isten kiválasztott népe, a zsidók királya, Dávid által elkezdett, de csak a fia, Salamon által befejezett első templommal, a jeruzsálemivel. Ez a zsidók vallásának a központja, a zsidó nép szimbóluma volt, számukra az képezte a legnagyobb fájdalmat, ha lerombolták a templomukat. Le is rombolták, majd kétszer újraépítették, de Krisztus után 70-ben a rómaiak azzal büntették a lázadó zsidó népet, hogy újra lerombolták templomát, amiből csak egyetlen, a siratófal maradt, amihez még manapság is eljárnak siratni a templomukat. A kereszténység történetében mindig ott épültek templomok, ahol a híveknek a szíve templom volt, így Zimándújfalun is, ahol a templom belülről talán még soha nem volt ilyen szép, mint manapság, a felújítás után. Ez annak a bizonyítéka, hogy a helybeleik szíve is templom, de az őseiknek a szíve is az volt, hiszen a szegénységüknél csupán a hitük volt nagyobb. A Nógrád megyéből érkezett ősök már az 1800-as évek közepén vert falból templomot építettek, ami viszont a következő évszázad elejére leromlott, szűknek bizonyult a közben megszaporodott hívek számára. Éppen ezért, 1905-ben új templom építéséhez kértek engedélyt, támogatást Dessewfy Sándor akkori megyés püspöktől, majd a budapesti Vallásügyi Minisztériumtól, a 28 ezer koronára becsült építkezési költségekhez. Amikor hozzáfogtak a nagy munkához, nemcsak magukra, hanem az utódokra, a jelenlegi zimándújfalui hívekre is gondoltak. Támogatással, illetve a hívek áldozatvállalásával megépült a kőtemplom, ami azonban mindig az ott élő emberek lelkének, a templom és a közösség közötti kapcsolatnak a tükre. Ahol az emberek szívében él Isten, ott működik, megújul a templom is. Ahol viszont Isten kihalt az emberek lelkéből, ott a templom is leromlik vagy nyugati mintára, múzeummá válik. Mert a templom és a közösség között mély kapcsolat van, Pacha Ágosoton egykori püspök szerint, „A templom egy kőbe vésett prédikáció”.

A templom újraszentelésének ünnepén feltehetjük a kérdést: mit jelent számunkra a templom? Beszél hozzánk, üzen nekünk: az alapok az épület biztonságát jelentik. Ha az alapokkal gondok vannak, a hiba pótolhatatlan. Mivel a bölcs ember az életét Istenre építi, az alapok arra figyelmeztetnek, vigyázzunk, mire építjük életünket, térjünk vissza ahhoz az alaphoz, amit elődeink raktak le, és áldozatok árán is megtartottak. Legyünk összetartó, megtartó alkotóelemei a hitünknek, az anyanyelvünknek, a kultúránknak!

A falak azt üzenik: a templom fala maga Jézus Krisztus, míg a benne található élő téglákat és köveket az összetartó közösség tagjai képezik, akik csak akkor válhatnak nagy épületté, ha egy szent cél érdekében képesek összefogni. Ehhez minden téglára szükség van, minden ember hozzáállása fontos, mindnyájan alkotóelemei a közösségnek.

A templomtorony, rajta a kereszttel nagyon fontos, iránymutató számunkra az Isten felé vezető úton. A mai, rohanó társadalomban, ha nem tudunk megállni, feltekinteni a keresztre, eltévelyedhetünk Isten útjáról. Éppen ezért, a templomépítő ősök áldozatvállalásához hasonló összefogással, a jelenlegi közösség által felújított templom ünnepén hálás szívvel imádkozzunk az adakozókért és a munkálkodókért, a plébánosukért és a támogató érdekvédelmi szövetségért! Isten vigyázzon e közösség minden tagjára és a templomukra, ámen – fejezte be szentbeszédét ft. Szilvágyi Zsolt kanonok, a település szülötte.

Ezt követően, a felkért ft. Reinholz András máriaradnai plébános, esperes áldást mondott, majd újraszentelte a belülről felújított templomot, valamint az azt megtöltő híveket.

Köszönet az adakozóknak, a közreműködőknek

Ft. Szabó Péter plébános köszönetet mondott ft. Szilvágyi Zsoltnak a szentbeszédért, amivel bebizonyította, hogy saját hazájában is prófétává lehet valaki; ft. Reinholz Andrásnak az újraszentelésért, a paptestvéreknek a közreműködésért, majd ismételten köszönetet mondott a híveknek a templom felújításához történt adakozásért, a rengeteg önkéntes munkáért, külön megemlítve az aradi Atlanta Marmi Graniti Kft. tulajdonosait, akik a csodálatos márvány padlóburkolatot adományozták. Az összesen 30 ezer lej ráfordítással megvalósult felújításhoz szükséges pénz fele Bognár Levente megyei elnök közbenjárásával az RMDSZ jóvoltából került ki, a másik felét a hívek adományozták. Éppen ezért az érdekvédelmi szövetség mellett köszönetet mondott minden adományozónak, de azoknak is, akik a munkájukkal vagy a munkálatokban részt vevő emberek ellátásában működtek közre. Ismételten köszönetet mondott Kocsis József alpolgármesternek, templomgondnoknak, az egyháztanács elnökének, aki mindenen rajta tartotta a szemét, bármikor elérhető volt a munkálatok során. Ft. Szabó Péter plébános a híveket a templomkertben adott, a zimándujfalui asszonyok által készített finom sütemények, üdítő melletti agapéra, a vendégeket és a nagyobb támogatókat, a közreműködőket a parókia hittantermében, a tiszteletükre adott ünnepi ebédre hívta. Itt újra találkozhattak a zimándújfalui hagyományos vendégszeretettel, a helybeli mesterszakács finom bográcsosával, illetve az asszonyok által készített, finomabbnál finomabb süteményekkel. Zimándújfalun bebizonyították, hogy a közösség tagjai élő tégláit képezik szeretett templomuknak, Isten egyházának.