Erős, szolgáltatói Agrárkamara szükséges

Kispál Ferenccel, a Csongrád Megyei Agráripari Kamara elnökével Fazekasvarsándon, a Csipkár Imre fóliasátrában termesztett fűszerpaprika megtekintését követően sikerült elbeszélgetnünk.

–      Elnök úr, mi a véleménye a Nagylakon, illetve itt látott fűszerpaprikáról?

–      A jelen lévő fűszerpaprika szakértők véleményét osztva, magam is úgy látom, hogy nagy hozzáértéssel gondozzák ezt a paprikát, ami látszólag nagyon jól érzi magát ebben a környezetben. Úgy látom, tápanyag-, de növényvédelmi hiányosságok sincsenek, a vízellátás is megoldott. Mindez azt bizonyítja, itt is sikeresen tudnak termelni fűszerpaprikát. Reméljük, a szegedi fűszerpaprika minél előbb hungaricum lesz, amivel tovább tudjuk emelni a termény ázsióját, ezért komolyabb piaci lehetőségek is kibontakoznak.

–      Ezek szerint, ön komoly lehetőséget lát a magyar fűszerpaprika felvirágzására?

–      Természetesen, látok, mert ez egy minőségi áru. A vásárlók most már keresik a prémium minőséget, mert már többször megjárták a távolkeletről vagy a világ más tájairól érkezett, kétes minőségű őrleményekkel. Én hiszem, ha Arad megyében is komoly paprikatermesztők foglalkoznak vele, fel is dolgozzák, minőségi áru kerül ki tőlük.

–      Esetleg abban is lát lehetőséget, hogy az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a tagjait is bevonják az anyaországi értékesítési láncba? Segíteni tudnak az általuk előállított őrleménynek a forgalmazásába?

–      Az áru szabad áramlásának a jóvoltából, bizonyára arra is komoly lehetőség nyílik, hogy az itt megtermett árut Nyugatra juttassuk. Annál is inkább, mert a szegedi fűszerpaprika jelentős része már Arad megyében terem. Azért jöttek a kutatók, köztük egy miniszteri megbízott is, hogy áttekintsék a közös paprikatermesztést. Szeged és Kalocsa együtt tud fejlődni, együtt fognak kutatni, ezért a fűszerpaprika ázsióját együtt emelni tudjuk.

–      Milyenek a kapcsolataik a közelmúltban alakult Arad Megyei Agrárkamarával?

–      Mostanában vettük fel a kapcsolatot az Arad Megyei Agrárkamara vezetőségével. Az elnök úr meghívott az Aradon szerevezendő mezőgazdasági kiállításra és vásárra. Már az alakulásuk alkalmával elmondtuk a véleményünket, hogy azt milyen mértékben veszik figyelembe, elválik. Eddig egy jó kapcsolat kezd kialakulni, mert mindkét fél igényli a kapcsolatépítést. Remélem, az Arad Megyei Agrárkamara a termelők megelégedésére fog kialakulni, segíteni tudjuk egymás munkáját.

–      Nálunk még nem tisztázottak a kompetenciák, ugyanis a Mezőgazdasági Igazgatóság az Agrárkamarával párhuzamosan működik. Mi a véleménye a tisztázatlan kompetenciák folytán kialakult helyzetről? Önöknél van-e hasonló átfedettség?

–      Nálunk teljesen világos a dolog, ott egy szolgáltató kamarát alakítottunk ki, az agrártermelők apraját-nagyját szolgáljuk. Tehát az őstermelőktől, a családi vállalkozóktól egészen a társas vállalkozókig, de az élelmiszer feldolgozók, a mezőgazdasági kereskedők, a vidékfejlesztéshez tartozók is a hatáskörünkbe kerültek. Tehát a mienk egy teljes kamara, együtt van a termékpálya, aminek nagyon jó törvényi háttere van. Mi ugyanis átvettük a Falugazdás Hálózatot, vagyis a szakértőket, akik beolvadtak a munkába. Kiváló szakemberek dolgoznak, állnak a gazdák rendelkezésére. Példának okáért, Csongrád megyében 40 falugazdász dolgozik, közülük 6 profi tanácsadó. A Kamara a gazdák megelégedésére, nagyon jól működik. A falugazdászok a kormányhivatal mezőgazdasági igazgatóságához tartoztak, vagyis hivatalnokok voltak. Most átkerültek hozzánk, a szolgáltatásba, tehát át kellett ülniük az íróasztal másik oldalára, ahol szolgálni, szolgáltatást kell nyújtani a gazdálkodóknak. Az átálláskor volt ugyan egy számukra szokatlan időszak, de alkalmazkodtak. Én az állományi ülésen kifejtettem, hogy ez az új irány, ezt követelem meg az új falugazdászoktól. Felvetettem: aki ezzel egyetért, azt nagyon szívesen látjuk az Agrárkamaránál. Aki viszont úgy gondolja, hogy nem jön át, nem haragszunk meg, de mással pótoljuk. Végül mindnyájan az Agrárgazdasági Kamara mellett döntöttek, kiváló munkát végeznek. Példának okáért, a területalapú támogatások tekintetében, országosan a II. helyet értük el, a Csongrád Megyei Agrárgazdasági Kamarát kitüntették. A központ szerint, egyik legjobb agrárgazdasági kamara, a mienk. Nem én mondom, hanem a központban mondják. Úgy érzem, a csapatot jól fel tudtuk állítani. Az átmeneti Kamara élére engem nevezett ki a miniszter úr. Amikor megbízott elnök voltam, az volt a feladatom, hogy a régi Kamarát építsem be az újba, és készítsem elő a választásokat. Én megtettem, és úgy éreztem, ezzel az én mandátumom megszűnt, csakhogy a 30 tagú testület meggyőzött, hogy vállaljam el a jelölést az elnöki tisztségre, amit a tavaly márciusi választáskor el is nyertem. Visszatérve a romániai agrárkamarák helyzetére, szerintem azzal nincs baj, ha a Mezőgazdasági Igazgatóságok a Minisztérium alárendeltségében megmaradnak, csakhogy ezzel párhuzamosan, egy erős kamarai rendszert kellene kialakítani. Ehhez szurkolok, az Arad megyei kollégáknak.

–      Köszönöm szépen a beszélgetést.