Ésszerű költségvetés-kiegészítésben a remény

Sipos Györggyel, Arad Megye Tanácsa Költségvetési Bizottságának titkárával, majláthfalvi nagygazdával azt elemezzük, hogy az önkormányzatok költségvetésének az új kormányrendelet szerinti, módosított eljárással történt kiszámítása, mit hozott a megyének, illetve a községeknek.

– Mi jellemzi az önkormányzatok költségvetésének az újszerű módszerét?

– Sajnos, az új kormányrendelet szétverte az eddig bevált módszert, ami kedvező volt a magyarlakta települések számára is. Az új módszerrel viszont, egyes önkormányzatok nagyon sok pénzt veszítettek. A vesztesek közé sorolható Tőzmiske, Szintye, illetve Nagyiratos község is, míg Kisiratos és Nagypereg községek valamivel jobban jártak az új módszerrel. Azzal viszont egyáltalán nem vagyunk megelégedve, mert az első csoportban lévő községek települései elveszítették a fejlődés lehetőségét. Ugyanilyen helyzetben van a Majláthfalvát és Monostort is magában foglaló Vinga község is, amelyik az új módszerrel 1,5 millió lejt veszített.

– Milyen a megye költségvetése?

– Erről pontos adatokkal nem szolgálhatok, de az összehasonlítás megkönnyítéséhez elmondom: eddig évente 10 millió lej kormánypénzt kaptunk a megyei és községi utak felújítására, amihez hozzájárultak a községi tanácsok által kiutalt pénzek is, tehát hatékonyan lehetett dolgozni e téren. Nos, a jelzett pénzalap ezúttal 4,3 millió lejt tesz ki, ami az eddigi támogatásoknak a 43%-át jelenti. Vagyis a községi utakra nem lesz idén elég pénz.

– Költségvetés-kiegészítésre lehet-e számítani?

– Azt senki nem tudja megmondani, de mivel az oktatási intézmények támogatási kerete is csökkent, a kisebb iskolák pénzhiány miatt befulladhatnak. Példának okáért, Borossebes, amely fenntart egy középiskolát, a Katasztrófavédelem központját, egy kórházat, illetve több olyan hivatalt, amelyek a környező települések lakosságát is szolgálják, nem kapott semmiféle támogatást. Ugyanakkor Árkos, amelynek 200 ezer lej saját jövedelme volt, még kapott hozzá 1,3 milliót, miközben talán 200 lakosa van. Az új módszer főként azokat az önkormányzatokat érintette hátrányosan, amelyek mozogtak, megpróbáltak minél több saját jövedelemre szert tenni, hogy azokkal kibővítve az államtól kapott támogatásokat, többet, jobban fejlődhessenek. A mostani kormányrendelet támogatási módszere viszont a saját bevételek csökkentésére, azoknak a kiiktatására serkenti az önkormányzatokat. A Költségvetési Bizottság titkáraként, még soha nem éreztem magam annyira fölöslegesnek, mint az idei költségvetés kiszámításakor. A legújabb módszer oda hatott, hogy jelentős mértékben csökkent a megyei tanácsoknak a szerepe, a költségvetési bizottságok jelentősége szinte teljesen elveszett, mivel a költségvetés leosztása nem helyben, hanem Bukarestben történik. Az a legfájdalmasabb, hogy miközben a kormány decentralizációt hirdet, egyre több lépést tesz a hatalom központosítása terén.

– A szociáldemokrata vezetőségű községek jobban jártak-e?

– Tudtommal azok közül sem járt mind jól, hiszen ők is a sokkal mozgékonyabb nyugati régióhoz tartoznak, ahol egy évre, reméljük, nem többre, megkötötték a fejlődés kerekét. Örvendenek, ha a saját zsírjukon megélnek. Ez a módszer félelmetesen hasonlít a szocialista elosztási módra, miszerint a szorgalmas emberek, települések rovására, a jobban rászorultakat támogatják. Nem is ez a baj, hanem az, hogy mindent Bukarestből irányítanak, ott döntenek egy-egy község költségvetéséről, miközben nem ismerik a jelzett település valós igényeit, szükségleteit. Át kell vészelni a jelenlegi, időleges periódust…

– Milyen periódusra gondol, a Ponta-kormány mandátumára vagy az idei költségvetési időszakra?

– Szerintem, valakik még idén felérik ésszel a jelenlegi állapotok tarthatatlan voltát, ezért vagy visszatérünk a bevált módszerre vagy kitalálnak egy jobb elosztási módszert, példának okáért, a pályázatit, amivel a polgármesteri hivatalok, fejlesztéshez szükséges pénzekhez tudnak majd hozzájutni.

– Fejlesztés tekintetében Majláthfalva hogy áll?

– Kellemetlenül jött az új elosztási módszer, hiszen azt terveztük, hogy idén a kultúrotthonban kicseréljük a villanyhálózatot, bevezetjük a központi főtést, járdákat építünk, utcaaszfaltozásokat, -kövezéseket is terveztünk. A jelzett tervek szinte mindegyikéről le kell mondanunk, mivel a Vingai Polgármesteri Hivatal is alig él meg a szűkre szabott anyagi keretből. Ezen kívül, a leaszfaltozott bekötőútra még rá kell húzni a koptató réteget, amihez szintén pénz kell. Nagyon remélem, hogy júliusban kitalálnak valamit a pénzszerzés érdekében. Most sajnálhatjuk igazán, hogy az előző polgármester idején kapott komoly pénzösszegeket nem használták fel kellő hatékonysággal, sőt a jelenlegi vezetőségre maradt, mintegy 3,7-3,9 millió lej adósságot is, amit a mostani vezetésnek kellett törlesztenie. Ha akkor nem herdálják el a pénzeket, most sokkal jobban állna a községi infrastruktúra.

– Ilyen sanyarú feltételek között, lesz-e e pénz a majláthfalvi kulturális rendezvényekre?

– Eddig is mindig került, idén is lesz rá pénz, viszont felére csökkent az egyházak támogatását szolgáló pénzalap is. Tehát mind a megyei, mind a magyar érdekeltségű községeink vezetősége részéről megvan a jóindulat a fejlesztések támogatására, amihez viszont mindenképp szükség van egy ésszerűen kidolgozott költségvetés-kiegészítésre.

– Köszönöm a tájékoztatót!

– Én köszönöm a lehetőséget!