„Zörg a szekér, az ostor / Koronként egyet pattan...” – írja Petőfi Sándor A hevesi rónán című versében. Ott is szép lehet, de nem kell odáig utaznia annak, aki egy kis felüdülésre, nyugalomra vágyik. A Tornyai Tájházban is megtalálja a régmúlt varázsát, s ha marasztaló szóra talál, tán még a hold is vigasztalón rámosolyog. Akár még egy kis kocsikázás is belefér (regeszárnyakon), ha mással nem hát Ferkóval, aki már fel is pattant a bakra, eső utáni határszemlére indulna…
Hozzászólások