Folyatatni a sikeres pályázati együttműködést

Dr. Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem dékánja Hódmezővásárhelyről érkezett, a Tudományegyetem és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete közötti, immár több mint két évtizedre visszatekintő együttműködés okán.

–      Dióhéjban mit lehet elmondani a két intézmény közötti együttműködésről?

–      Az már alaposan túllépte az intézmények közötti együttműködés kereteit, hiszen rengetek személyes kapcsolat, jó barátság is kialakult a két intézmény munkatársai között. A szakmai kapcsolatok jóvoltából korábban is, a közelmúltban is közös projekteket hajtottunk végre. Egyik közülük az, amelyiket tavaly zártunk le, és abban nem csak Arad, hanem a Temes megyei gazdálkodók is, míg magyarországi részről az Orosházi Gazdakör is benne volt. Mi, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara koordináltuk a tevékenységet, aminek a célja az volt, hogy feltérképezzük, katalógust készítsünk az országhatár két oldalán meglévő, különböző speciális termékek, élelmiszerek, események, amelyek a vendéglátáshoz, a falusi turizmushoz, illetve szálláshelyekhez kapcsolódnak. Ezek az együttműködések, kapcsolatok erősítik a közöttünk lévő munkát. Én már két évvel ezelőtt is itt voltam a gazdatalálkozón, amit akkor a Sipos György birtokán szerveztek. Most is azért jöttem el a feleségemmel együtt, mert e találkozók alkalmával, fesztelen környezetben kiváló feltételek adódnak a további közös tervek, az együttműködési lehetőségek kidolgozásához.

–      Mivel önök koordinálják a határon átnyúló mezőgazdasági jellegű pályázatokat, bizonyára van rálátása az Európai Unió 2014–2020. közötti költségvetésében, a gazdálkodás vagy a gazdatársadalom számára adódó támogatási lehetőségekre. Kifejtené erről a véleményét?

–      A következő 7 éves időszak pályázati lehetőségei tulajdonképpen most vannak kialakulóban, de máris elérhető több olyan pályázati forrás, ami minket, felsőoktatással, kutatással foglalkozó intézményt érdekel. Ezek elsősorban kutatási, különböző technológiafejlesztési lehetőségek. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy azok a pályázati források, amelyek különböző kooperációban, tehát akár különböző gazdaszervezetekkel, vállalkozásokkal, egyéb civilszervezetekkel közösen megpályázhatók, nagyjából elérhetők. Egyik ilyen, amelyik kifejezetten az oktatást, az oktatási reformot szolgálhatja, az az Erasmus, amivel a tavasz folyamán próbálkoztunk összeállítani egy pályázati anyagot. Bízunk benne, hogy a határon átnyúló típusú pályázati anyagok a jövőben is megnyílnak, támogatási lehetőségeket biztosítanak a gazdaszervezetek számára. Ami jelenleg még elérhető és nagyon fontosnak tartom, az a Duna Régió Stratégia, ami az EU pályázati koncepciója, ebben pályázat formájában szintén benne vagyunk. Úgy gondolom, az említettek mindenképp lehetőséget biztosítanak arra, hogy a határon túli magyar gazdaszervezetekkel közös pályázatokat generáljunk. Nagyon fontos, hogy a Duna Régió Stratégia nem egyetlen kézzelfogható projekt, hanem olyan lehetőség, amiből utána további együttműködéseket lehet generálni. Jövő héten lesz Hódmezővásárhelyen egy nemzetközi projekt értekezlet, aminek a célja megtalálni, e projektből hogyan lehet a jövőben további projekteket generálni.

–      Szerbia EU-csatlakozása, illetve Románia schengeni csatlakozása mennyiben bővít a pályázati lehetőségeken?

–      Szilárd meggyőződésem, hogy az erdélyi és a vajdasági magyar gazdaszervezetekkel nem csak azért kell együttműködnünk, mert szeretjük őket és a barátaink, hanem azért, mert hasonlók az adottságok és a problémák, amelyekre hasonló válaszokat lehet adni. Amint a legutóbbi közös pályázatunk is bizonyította, egymástól is sokat tudunk tanulni. Mert ha van egy egyetem, illetve olyan gazdaszervezetek, amelyek az adott körben még nem rendelkeznek kellő pályázati tapasztalatokkal, a közöttük megvalósított együttműködés kiváló eredményeket hozhat. E megállapítást a múltbeli tapasztalatok alapján teszem, de nagyon remélem, az együttműködés folytatása is hasonlóan sikeres lesz.

–      Úgy legyen, köszönöm a beszélgetést.