Folytatódik a tanügyi sztrájk

A kormány sürgősségi rendelete nem kielégítő, ezért a sztrájk folytatódik – jelentette be június 4-i közös közleményében a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet és a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (FSLI).

A két tanügyi szakszervezet az általuk képviselt tanügyi alkalmazottak nevében továbbra is kéri: a kormány és a hatalmon levő politikai pártok foglalják jogszabályba, hogy a kezdő tanárok fizetése nem lehet kisebb a bruttó országos átlagbérnél, és hogy az összes oktató fizetése fokozatosan nő a funkció, a képzettség, a szolgálati idő és a szakmai fokozat függvényében.

A szakszervezetek sérelmezik, hogy ezeket a feltételeket nem foglalták bele az új közoktatási törvénybe, és a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletnek is csak az indoklásában szerepel.

A közleményt Simion Hăncescu, a FSLI elnöke, és Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség vezetője írta alá.

A dokumentum szerint a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal is, hogy a javasolt bértáblát három év alatt léptetnék érvénybe. A szakszervezetek kérik ennek a periódusnak a lerövidítését. Hozzáteszik, hogy a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletben előirányzott összegeket a szakszervezeti tagok túl alacsonynak tartják.

„Ahogy az elején is mondtuk, ez a sztrájk nem csak a bérekről szól. A tiltakozásnak ez a szélsőséges formája az oktatás jövőjéről is szól, arról, hogy a társadalom hogyan gondolkodik a tanári szakmáról. Azonban az a mód, ahogyan a kormány és a kormányon lévő politikai pártok vezetői kezelték az eseményeket 2023. május 10-től (az oktatásban dolgozók szervezte első tüntetés időpontjától) mostanig, arra enged következtetni, hogy a sztrájk lezártával visszatérnek a régi szokásaikhoz, azaz: továbbra sem fognak befektetni az oktatásba és a tanügyi alkalmazottakba. Ez a probléma, politikus urak, elnök úr” – írják a szakszervezetek.

Hozzáteszik, a kormány nem győzte meg őket arról, hogy a sztrájk után valóban be fog fektetni az oktatásba, és nem hiszik el, hogy a konszolidált költségvetési kiadások 15 százalékát valóban oktatásra fordítják, mivel azt sem tartották be tíz éven keresztül, hogy a GDP 6 százalékát fordítják erre az ágazatra.

 „Ne veszekedjenek velünk, ne küldjenek vissza az osztálytermekbe! Változtassanak a hangnemükön, és vállalják fel, hogy mától nemzeti prioritássá válik az oktatás! És nemcsak számunkra, a rendszer alkalmazottai számára, hanem a több mint 3 000 000 tanuló számára is, akiknek a háta mögé próbálnak elbújni, és akiket megpróbálnak nyilatkozataikkal ellenünk fordítani!” – üzenik a szakszervezetek a politikusoknak.

Átütemezhetik a vizsgákat

Ha a héten nem ér véget a tanügyi alkalmazottak általános sztrájkja, számolni kell az országos vizsgák átütemezésének lehetőségével – jelentette ki június 2-i sajtótájékoztatóján a tanügyminiszter.

Eddig nem kellett módosítani a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgája és az érettségi ütemtervén, de meghosszabbították június 9-ig a diákok tanulmányi helyzetének lezárását és az érettségire való iratkozás időszakát.

„Június 12-én kezdődne az érettségi, június 19-én pedig a képességfelmérő vizsga, de ahhoz, hogy tartani tudjuk magunkat az eredeti ütemtervhez, hogy biztosítsuk a kiszámíthatóságot és a jó vizsgakörülményeket, jövő héttől (ezen a héten – szerk. megj.) mindenkinek vissza kellene térnie az osztálytermekbe. Ha ez nem fog megtörténni, fontolóra kell venni a vizsgákra való feliratkozási időszak és a tanulmányi helyzet lezárásának meghosszabbítását és az országos vizsgák átütemezését” – szögezte le.

A tárcavezető megjegyezte, hogy 183 ezer tanuló készül a képességfelmérő vizsgára és hozzávetőlegesen 142 ezer az érettségire. „Ennek a több százezer tanulónak az érdekében újra kell kezdeni a tanítást” – fogalmazott.

Deca hozzátette, június 9-ig kiderül, hogy lehet-e tartani a vizsgák jelenlegi menetrendjét. Mint mondta, ha módosítani is kell az időpontokon, első körben csak a június 12-én kezdődő kompetenciavizsgákat ütemeznék át.

„A vizsgák eltörléséről szó sem lehet. Minden nyolcadik osztályt vagy líceumot végző diáknak lehetősége lesz vizsgázni” – hangsúlyozta a tanügyminiszter.

Ligia Deca oktatási miniszter kedden, az oktatási szakszervezetekkel, illetve a diákok és a szülők képviselőivel tartott találkozója után kijelentette, meggyőződése, hogy tárgyalópartnerei „nagyon jól megértették”, mennyire fontos betartani az országos vizsgák korábban meghirdetett menetrendjét. Hozzátette, mindenkinek meg kell értenie: ahhoz, hogy „a dolgok a medrükben maradjanak”, valahol középen kell találkoztatni az elvárásokat. „El kell jutnunk oda, hogy mindannyian a diákokat helyezzük előtérbe” – jelentette ki.

Deca ugynakkor hangsúlyozta, hogy folytatódnak az egyeztetések a szakszervezetekkel, a kollektív munkaszerződéssel kapcsolatos első megbeszélést szerdán tartják.

A szülők kompromisszumot szeretnének

Iulian Cristache a Szülői Egyesületek Országos Szövetségének elnöke szerint érthető, hogy a tanárok elégedetlenek a fizetésekkel, különösen a kezdő tanárok 2400 lejes bére megalázó. Fontosnak tartja, hogy megfelelő pedagógusok kerüljenek a közoktatásba, de ez szerinte csak akkor valósul meg, ha az ágazatban vonzóak a bérek.

A szülői szövetség elnöke viszont a kompromisszumos megoldást szorgalmazza, hogy a vizsgákat az ütemterv szerint megtarthassák, ne a diákok legyenek a tiltakozás elszenvedői.

„A tanügyi alkalmazottak sztrájkja indokolt, de a végzős diákoknak most támogatásra van szükségük, lehetővé kell tenni számukra, hogy leérettségizzenek. Különösen azok vannak nehéz helyzetben, akik már beiratkoztak külföldi egyetemekre” – nyilatkozta Iulian Cristache.

Június 6-án 11 órakor az oktatási minisztériumban egyeztettek a szaktárca, a pedagógusok, a diákok és a szülők képviselői az országos vizsgákról. A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetséget vezető Marius Ovidiu Nistor azt mondta, ugyancsak kedden döntöttek arról, hogy szerveznek egy újabb nagyszabású utca megmozdulást.

Fotó: pixabay.com