Gyódi küldöttség a Gyoroki Napokon

A Schmidt Ferenccel, Gyorok Község magyarországi testvértelepülésének, Gyódnak a polgármesterével, valamint Meggyesi Antal alpolgármesterrel folytatott beszélgetésen megpróbáltunk minél többet megtudni a Pécs közelében fekvő településről.

– Tavaly Gyódon milyen közművelődési programokat szerveztek?

– Minden évben június első szombatja nálunk az aktuális falunapnak az ünnepe. A falunapnak a dátuma kötődik a sportpályánk mellett épült korszerű öltözőnek az átadásához, ugyanis a következő években az évforduló napjain sportprogramokat szerveztünk. A programot 1994 óta felfejlesztettük falunappá, ahova meghívjuk a romániai testvértelepüléseink küldöttségét is.

– Milyen településekről van szó?

– Természetesen Gyorokról, amelynek a neve nagyon hasonlít a mi Gyódunkhoz. Velük 2016 óta tartjuk a kapcsolatot. A legújabb település Gyimes-Középlok, amely Gyoroknál valamivel nagyobb. A mi településünk lényegesen kisebb, mert Magyarországon a falvak nem épültek annyira össze, mint ebben a térségben, ezért mi 800-an vagyunk. Idővel kialakultak a falunapok rendszeres programjai is, miszerint mi az évnek az első felében, június első szombatján szoktuk megszervezni, július végén Gyimes-Középlokon, miközben Gyorokon hagyományosan szeptember 3-án szervezik. Tehát itt vagyunk, örömmel tettünk eleget a meghívásnak.

– Gyód lakossága mivel foglalkozik?

– Tekintve, hogy Pécsnek a kertvárosától 5-6 kilométerre vagyunk, egy csendes szép, alvó települést képezünk, mert a munkaképes lakosságnak szinte a 90%-a Pécsen dolgozik. Ott veszi igénybe azokat a szolgáltatásokat, amelyeket egy város biztosítani tud. Szerencsére önállóak vagyunk, magunk gazdálkodunk, ezért az életünket is magunk kormányozzuk. Gyód eredetileg sváb település volt, de már kevesen beszélik a német nyelvet. Az alpolgármester úr német nyelvtanár, ezért ő tökéletesen beszél németül. A német kötődéseket, a hagyományok megőrzése érdekében megpróbáljuk átadni a gyermekeknek. 

– Magyarországról nem vándoroltak a németek Németországba? Romániából olyannyira kivándoroltak, hogy manapság már szinte csupán hírmondó maradt közülük.

– Nálunk az országos kitelepítéskor volt egy olyan időszak, amikor a gyódiak is közel álltak a tömeges kivándorláshoz, de az akkori vezetés és a pedagógusok el tudták érni, hogy az emberek a szülőföldjükön maradjanak. 

– Német nyelvű oktatás létezik-e Gyódon?

– Természetesen, az óvoda és az elemi iskola német nyelven működik, a gyermekeinkben próbáljuk elhinteni az anyanyelv megőrzésének a fontosságát, hiszen nem véletlenül tartja a közmondás: ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.

– Otthon milyen nyelven beszélnek?

– Mi magyarul – folytatja Schmidt Ferenc –, a bátyám ugyanis az iskolában tanult meg magyarul. Valamikor a nagyszülőkkel svábul, vagyis németül, de a szüleinkkel, illetve a családban már magyarul beszéltünk. A szülők munkahelyén magyarul kellett beszélni, ezért lassan a családban is az állam nyelvére tértünk át. Bátran mondható, sem Gyódon, sem Pécsen nemzetiségi ellentétek nincsenek.

Meggyesi Antal a magyarosításról

– Mi a véleménye a nyelvhasználatról Meggyesi Antal alpolgármester úrnak, aki ráadásul német nyelvtanár?

– Amellett, hogy alpolgármester vagyok, a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak az elnöke is én vagyok. A nevem tulajdonképpen a Muszmannból lett Meggyesire magyarosítva. A kitelepítések idején Gyódról senkit nem telepítettek ki, mert az akkori jegyző és a tanító bácsi jóvoltából egy éjszaka folyamán nagyon sok gyódi sváb ember magyar nevet kapott, magyarrá vált. Ugyanúgy az én őseim is, akik Muszmannok voltak Meggyesi nevet kaptak. Akkoriban az volt a trend, hogy amilyen betűvel indult a német családnév, olyan betűvel kezdődő, általában magyar településbeli lett az új családnév. Említettem, hogy a település önkormányzata mellett német nemzetiségi önkormányzat is működik, mert a község lakossága nekünk folyamatosan bizalmat szavaz. A polgármester úr, Schmidt Ferenc 1990 óta minden önkormányzati választást megnyert, azóta Gyódnak a polgármestere. Magam 1998 óta vagyok községi önkormányzati képviselő, a többi fiatalabb képviselő is 2002 óta tölti be tisztségét. A községi önkormányzati képviselők a Német Nemzetiségi Önkormánynak is tagjai. Ugyancsak érdekességnek számít, hogy a rendszerváltásig a községünknek a lakossága 300 körüli volt, ezért a fejlesztési programokban a községünk hátul kullogott, s így a megtartó erő is elég gyenge volt. Ez oda vezetett, hogy sokan elvándoroltak. A rendszerváltás után létrejött önkormányzatoknak az első dolguk volt a fiatalokat helyben tartani. Új lakótelep rész alakult ki, mi is kedvezményezettjei lettünk a nagyvárosból történt kiáramlásnak. Ennek köszönhető, hogy azóta szinte a két és félszeresére nőtt a település lakosságának a lélekszáma. A választópolgárok folyamatosan a régi, bevált vezetőség mellett szavaznak bizalmat. Azok mellett, akik bizonyítottak. Ahogy a polgármester úr is elmondta, a gyökereink megvannak, azokra mi büszkék vagyunk, de a szüleimnek a korosztálya az a réteg, amelynek a tagjai a régi tájnyelvet, a németet beszéli. Büszkék vagyunk azokra az elszármazott díszpolgárainkra, akik nagyon fontosnak tarják a helyi hagyományainknak a megőrzését, tovább éltetését. Az elmúlt években a település történetét bemutató több könyv jelent meg, a legújabb, egy 850 oldalas családfa könyv, amely az 1720-as évektől 1960-ig bemutatja a Gyódon élt családoknak a történetét, népviseletét. Korhű képekkel illusztrálva szemlélteti az akkori lakosságnak a viseletét és a szokásait. Ezáltal fényképekkel illusztrálva, egy kortörténetet is dokumentál. Abból pontosan nyomon követhető, milyen volt a falu lakosságának az életminősége, az egyutcás faluból mi lett az évtizedek során.

Kapocs Gyorok és Gyód között

– A nyelvhasználattal kapcsolatban el kell mondanom – vette át újra a szót Schmidt Ferenc polgármester –, el kellett döntenünk, hogy milyen nyelvterület, német vagy magyar felé orientálódunk. Azért is választottuk a magyar nyelvterületet, mert egy Gyorokról elszármazott polgár, Lőrincz Ferenc is Gyódon él, és az ő közvetítésével jött létre a kapcsolat Gyorokkal.

A kapcsolattartáshoz Schmidt Ferenc hozzáfűzte: 

– Amióta Gyorokra járunk, az itteni programokra egyre több magyar előadót hívnak meg, illetve a községi adminisztrációban egyre több magyarul beszélő polgárral találkozunk. Reméljük, hogy a holtpontról elbillentettük a nyelvhasználat kérdését, és nem csak itt, hanem más településeken is megszűnnek a nyelvhasználatból eredő ellentétek.

Kérdésünkre, hogy nem gondoltak-e közösen benyújtott, határon átívelő EU pályázatokra, mivel azokon igen komoly összegeket lehet nyerni infrastruktúra-fejlesztésekre, a gyódiak elmondták, hogy a testvértelepülési szerződéseik kitérnek a jelzett közös EU-pályázatokra is, csakhogy az elmúlt években Brüsszelből Magyarország felé nem igazán jutottak el hasonló pályázati lehetőségek. Ha ilyenek adódnak, biztosan megpróbálják majd kiaknázni.

Végszóként Meggyesi Antal még el akarta mondani: 

– A polgármester úrtól a községi tanácsosokig, akik nem beszélik a magyar nyelvet, folyamatosan baráti, együttműködési hajlamot érzünk, ami reményeink szerint, átragad a nagypolitikára is. Amikor Gyorokon vagyunk, egyszerűen nem tudunk olyat kérni, amit ne teljesítenének, folyamatosan érezzük a felénk áradó barátságot és szeretetet. A polgármester úr a bokros teendői közepette is igyekszik velünk foglalkozni, de ha nem teheti, megkéri a kedves feleségét a helyettesítésre. Természetesen mindezt igyekszünk viszonozni is, amikor mi látjuk őket vendégül.