Hatalmas potenciál vár kiaknázásra

Jelentős eredményeket hozhat a romániai kormányküldöttség nemrég lezárult kínai látogatása, hangsúlyozta a petrozsényi városházán kedden tartott sajtóértekezleten Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa, aki Constantin Jujannal, az Országos Kőszénbánya Vállalat (OKV) vezérigazgatójával, valamint Petrozsény, Vulkán és Lupény polgármesterével együtt tagja volt a május 4. és 13. között Kínát felkereső a kormányküldöttségnek. Mert noha Kína szempontjából Románia mondhatni ötödrangú jelentéktelen, csöppnyi ország, a küldöttséget magas szinten fogadták. A tíznapos látogatás alatt tárgyalásokat folytattak Zuon Shannal, Kína kereskedelmi miniszterével, a kínai, valamint a hongkongi és makaói kereskedelmi kamarák vezetőivel és tartományi kormányainak minisztereivel, valamint több mint 120 kínai üzletemberrel, köztük olyanokkal, akik világviszonyban is „nagyhalaknak” számítanak.

 

Kereskedelem és bányászat

A látogatás célja a Románia és Kína közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése volt, különösképpen két kiemelt területen: a bányászatban és a kereskedelemben. Akárcsak Európa szinte valamennyi országa, Románia folyamatosan jelentős deficitet halmoz fel a Kínával folytatott kereskedelemben, az export mértéke jócskán alulmarad az importtal szemben. Ezen javítani kellene.

A bányászat fejlesztése volt a tíznapos látogatás másik főeleme, éppen ezért volt a kormányküldöttségnek jelentős Hunyad megyei képviselete. Évi 3 milliárd tonnával Kína a világ legnagyobb kőszénkitermelője és fogyasztója is. A világ legnépesebb országában 15 000 bánya működik (1,3 millió alkalmazottal!), melyek közül mintegy 40 a legkorszerűbb technológiával.

A Hunyad megyei küldöttség éppen egy ilyen bányát látogatott meg Zhan Xi tartományban. A 8 éve, kétmilliárd dolláros beruházással beindított bánya éves termelése 3 millió tonna kőszén, ami egymagában több az összes Zil-völgyi bánya 2 millió tonnás kitermelésénél. A termelés roppant korszerű technológiával történik, hangsúlyozta egyhangúlag a prefektus, az OKV vezérigazgatója, valamint Vulkán és Lupény polgármesterei, akik mindannyian dolgoztak életük során bányában.

Hasonló technológiát szándékoznak a Zsil-völgyébe hozni. A China coal technology engeneering group öt potenciális együttműködési területen nyitott az együttműködésre, mindenekelőtt a bányák korszerűsítése, a bányákban lévő metángáz felhasználása, valamint a kőszén alapú folyékony üzemanyag gyártása terén. De akár új bányák megnyitása is érdekelné a kínaiakat, hangsúlyozta Dézsi Attila. Constantin Jujan szerint az OKV-nak az lenne a legjobb, ha a kínaiak betársulnának a bányavállalatba, s befektetnének a műszaki fejlesztésbe, ami partnerséget jelentene a kockázatok és a nyereség terén egyaránt. A 7 Zsil-völgyi bánya technológiai korszerűsítése olyan 80 millió euróba kerülne, s a bányavállalatnak nincs ennyi pénze, az EU-s előírások pedig megtiltják az ilyen jellegű állami szubvenciót. A bányagázt jelenleg csak a vulkáni és lupényi bányákban használják fel, ott is csak kis mértékben a belső fűtésközpontokban, a többi 5 bányában viszont nem. A metángáz ráadásul komoly veszélyt jelent, a 2008-as petrillai és a februári urikányi robbanásokban éppen a metángáz követelt emberáldozatokat.

Kőszénalapú folyékony (benzinpótló) üzemanyagot Romániában egyáltalán nem gyártanak, noha a második világháború idején Németország széles körben használta a módszert, amely alternatíva lehet a drága kőolajimportra.

 

Megfontolások és fajsúlybéli különbségek

Konkrét döntésre csak azután kerül sor, miután kínai küldöttségek megtekintik a Zsil-völgyi bányákat, mondta Gheorghe Ile, Vulkán PDL-s polgármestere. Köztudott, hogy a távol-keletiek alaposan fontolgatnak, hosszasan mérlegelnek, mielőtt bármilyen gazdasági típusú döntést hoznának. A bányászaton kívül a kínaiak textilgyár létesítésére is gondoltak, amely 6-800 női alkalmazottal működhetne, mondta Cornel Resmeriţă, Lupény PSD-s polgármestere. A kínaiak ugyanis nemcsak a bányászat iránt érdeklődtek, hanem vegyiparról, kerékpárgyártásról, az urikányi kvarc esetleges kitermeléséről, kereskedelmi vállalatokról is. A küldöttség ugyanis részletesen mutatta be Hunyad megyét minden szemszögből, hangsúlyozta Dézsi Attila.

Ellenben a testvérvárosi-testvérmegyei kapcsolatok nehezebbek, a jelentős súlybeli különbségek miatt, mondta a prefektus. Kínában a tartományoknak alárendelt másodrangú közigazgatási egységek között a legkisebbek is 2-3 millió lakosúak, s az egymilliós lakosú város is kicsinek számít az 1,3 milliárdos Kínában, míg Hunyad megye összlakossága nem egészen félmillió, s a városok egyike sem éri el a 100 000 főt. A kulturális kapcsolatok viszont érdeklik őket, összegezték kínai tapasztalataikat a kormányküldöttség Hunyad megyei tagjai, akik bejárták a fél országot, s számos érdekességet láttak a világ legnépesebb országában. Korrupcióért elítélek nyilvános kivégzésére nem vittek el?, kérdezték a petrozsényi újságírók, mire a számos korrupciós üggyel gyanúsított Cornel Resmeriţă arcán megfagyott a mosoly.