Helyük válogatta

Ma délelőtt a Bábszínházban került sor az RMDSZ Arad Megyei Szervezete küldöttgyűlésére. Legelőször Király András államtitkár, a megyei szervezet elnöke emelkedett szóra. „Egy félévnyi kormányzás ódiumát kell most nyelni, magyarázni az eredménytelenséget” – csapott a problémakör közepébe a megyei elnök, aki hozzátette, hogy „tavaly ilyenkor még sikerekről lehetett beszámolni”, és a pozitívum kehelybe dobta még a 2009-es EP-választást, „ami a romániai magyar összefogást eredményezte”. A megyei elnök beszélt a referendumról „amelynek keretében elhitették az emberekkel, hogy a narancssárga az egyetlen üdvözítő út”, viszont megjegyezte, a fő kérdés, hogy amennyiben ez volt a közösség opciója, akkor miként szegülhetett volna ellene a Szövetség. Király szerint egyöntetű a vélemény, hogy kormányon a helyük, de az RMDSZ nem mászik bele a kormányon belüli acsarkodásokba. „Csak azt vállaljuk, ami része az RMDSZ kormányprogramjának, mint például az oktatási vagy kisebbségi törvénytervezet”.

A megyei elnök röviden tájékoztatott az RMDSZ-frakció Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszéléséről, amelyen a magyar fél kijelentette, hogy a nyugdíjak megnyirbálása alkotmányellenes, az elnök szerint viszont ez az egyetlen kivezető út a válságból. Alternatívaként a Szövetség energiaár-csökkentést javasolt, de Băsescu erre kijelentette: „Önök magyarok, de ez Románia, nem lehet alternatívákban gondolkodni”.

Király András a beszámolójában megemlítette az oktatási törvény szülte problémákat Aradon, hozzátéve, minden átalakítást megtárgyaltak az érintett polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, s ezek után konszenzus alakult ki. „A legégetőbb probléma, hogy nincs magyar gyerek nem csak Arad, hanem például Maros megyében sem” – árnyalta a képet az elnök.

– Van egy helyzet, hétfőn a két parlamenti frakció dönt majd, miként szavaz az RMDSZ, de én biztos vagyok benne, hogy a Szövetség nem lép ki a kormányból, mert feladatot vállaltunk, ezt értse meg mindenki – utalt Király az elkövetkező napok politikai történéseire.

A mai küldöttgyűlés folytatásaként Bognár Levente aradi alpolgármester, a választmány elnöke számolt be az eltelt egy év tevékenységéről, majd Bölöni György, a megyei önkormányzati konferencia elnöke ismertette a 67 tag munkáját, negatívumként említve, hogy a megyei konferenciának nincs kapcsolata az országos önkormányzati tanáccsal, ugyanis ez utóbbi ténykedése esetleges. „A pénzhiány érződik a hangulaton” – jelzett egy mindennapos problémát.

Az ügyvezető elnökök beszámolóit Tóth Csaba, közelmúltban leköszönt, és Szabó Mihály, az utódja ismertette a küldöttekkel. Tóth kitért az okokra, amiért nem vállalta tovább ezt a feladatot, röviden elemezte az elmúlt időszak választásainak eredményét, Szabó Mihály pedig közölte, hogy nyolc szervezetben – főként aradiban – nem tudták megszervezni a közgyűlést, ezekben „elsüllyedt a hajó”, ugyanakkor dorgált, amiért kevés jó pályázat érkezett, és arra buzdított, hogy a szervezetek jobban használják ki a szervezet weboldalát.

A pénzügyi beszámolót követően lehetett hozzászólni az elhangzottakhoz.

„Muszáj kormányon maradni?” – kérdezte Kocsis József, majd Nagy Gizella szerette volna megtudni, hogy van-e gazdasági fellendülést irányzó stratégiája az RMDSZ-nek, mert a levágásoktól biztos nem fog szárnyalni a hazai gazdaság.

Ekkor már érződött, hogy a hozzászólások vezérfonala a bizalmatlansági indítvány jövő heti megszavazására tekeredik, a mikrofont kérők vérmérsékletük és pozícióik alapján beszéltek arról, hogy maradjon-e a Szövetség a kormányban, vagy lépjen ki. Természetesen az aktív önkormányzati tisztségviselők, polgármesterek a kormányon maradás mellett kardoskodtak, mondván, ellenzékben semmi sem jutna az aradi magyarságnak. Almási Vince kisiratosi polgármester a 20 éves önkormányzati tapasztalatával érvelt, mondván, „kormányon kell lenni”, de hozzátette, hogy „óriási tévedés elvenni az emberek pénzét, mert ez további válságot gerjeszt majd”.

Hasonlóan vélekedett Haász Tibor tőzmiskei, vagy Nagy Sándor peregi polgármester is, az önkormányzati képviselők közül pedig a legkeményebben Sipos György megyei tanácsos állt ki a kormányon maradás mellett: „Ha nem vagyunk kormányon, nincs pénz, és kérdem én, akik most tiltakoznak a levágások ellen, azok ugyan hova szavaztak tavaly az elnökválasztáson?” Majd odavágta: „könnyű szidni az RMDSZ-t, de aki szidja, próbáljon egyezkedni a megyei elnökkel” – húzta alá saját szerepét a megyei tanács pénzügyi bizottságában.

A hőség-tompította, végét váró urambátyámos hangulatba a legkeményebben, furcsa mód, a végrehajtó hatalomból frissen kikerült Matekovits Mihály, korábbi államtitkár tenyerelt bele, amikor kijelentette, „az RMDSZ hibája, hogy nem győzte meg a magyarokat, ne vegyenek részt a referendumon”. Matekovits figyelmeztetett, hogy „mi itt csak beszélünk, de az emberek nem fogadják el”, majd feltette a költői kérdést: „most nem lépünk ki a kormányból, rendben, de akkor mikor, meddig tart az RMDSZ tűrőképessége”? Úgy vélte, nyilat lőve Király András felé, hogy csak azt magyarázzák itt, hogy „nektek emberek milyen jó”, az RMDSZ „nem apácákat és gyóntatópapokat küldött a parlamentbe, az uninominális szavazás lényege, hogy a képviselő a választói akaratát érvényesítse”. De beszólt a többi küldöttnek is, mondván, „itt a teremben nem tudják, mi az emberek véleménye”, sőt, Lehoczky Attila is megkapta a magáét: „ha az oktatási alelnök részt vett a tanügyi sztrájkban, akkor ezek szerint az RMDSZ egyetértett a munkabeszüntetéssel?”

Matekovits a sötét jövő felvázolásával zárta hozzászólását: „Két év múlva meglátjuk az eredményt a választásokon”.

A beszámolók vitájában más hozzászólók beszéltek a nyugdíjasok helyzetéről, a kisvállalkozások gondjairól is. A küldöttgyűlés elfogadta a beszámolókat, és alapszabályzati kérdésekkel zárta a mai ülést.