Hét százalékra emelnék a parlamenti bejutási küszöböt?

Faragó Péterrel, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének az elnökével, parlamenti képviselővel körbejártuk a hazai politikában kialakult helyzetet, miszerint a kormánykoalíció néhány parlamenti képviselője, törvénymódosítást kívánt benyújtani a parlamenti küszöbnek 7%-ra történő emelésére. Azzal az RMDSZ-t akarták kiejteni az ország törvényhozásából.

– Elnök úr, hogyan értékeli a szándékot?

– Valóban több liberális, illetve egy szociáldemokrata képviselő a tavaszi parlamenti ciklus utolsó napjaiban benyújtott egy olyan törvénymódosítást, amely teljesen átírná a választási törvényt. Az elképzelésük szerint ugyanis, az 5%-os parlamenti küszöböt 7%-ra kellene emelni, mivel szerintük így a képviselőház és a szenátus kevésbé lenne megosztott, s ez a politikai stabilitás növekedéséhez vezethetne. Nagyon jól ismerjük a törvénymódosítás kezdeményezőit, mindketten Szatmár megyei képviselők, és a frusztrációjuknak adnak hangot a kezdeményezésükkel. Itt el kell mondanunk, hogy Szatmár megyét, de a megyeközpontot, Szatmárnémetit is magyar politikusok vezetik. Ráadásul nagyon jól végzik a munkájukat, hiszen mind Szatmár megye, mind Szatmárnémeti lendületesen fejlődik. A kezdeményezők tisztában vannak azzal, hogy becsületes választás alkalmával nagyon nehéz lenne őket legyőzni, ezért próbálnak meg magyarellenes hangulatot teremteni a megyében, valamint a megyeközpontban. Kezdeményezésükkel azt szerették volna elérni, hogy az RMDSZ-nek minimális esélye legyen a parlamentbe bejutni. E törvénymódosítási javaslat teljesen elfogadhatatlan, hiszen egyértelműen az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség ellen irányul. Megpróbálják tőlünk elvenni a parlamenti képviseletet. Helyes viszont, hogy azok a pártok, amelyeknek a jelzett kezdeményezők a tagjai, nem támogatják, a parlamentben sem fogják megszavazni a módosítást. Szerintem ez a normalitás, hiszen olyan világban élünk, ahol a politikumban minél szélesebb körben akarják bővíteni a képviseletet. Ráadásul számos országban 5% alatt van a parlamenti képviselet. Olyan is van, ahol nincs parlamenti küszöb, máshol 2-3% a bejutási küszöb. Tehát mindenkinek a szavazata számít, ezért arányosan küldhetnek képviselőket az illető országoknak a törvényhozásába. Nagyon remélem, hogy nálunk is így fog történni, és amennyiben nem vonják vissza a beadványukat, a parlament rövidesen visszautasítja a kezdeményezést. Ugyanakkor ebből is meglátszik, hogy soha nincs biztonságban a magyar közösségünk, mert nem tudhatjuk, kiben, mikor ébred fel a vágy a politikai képviseletből kiszorítani az erdélyi magyar közösséget. Soha nem tudhatjuk, kitől, mikor számíthatunk hasonló övön aluli ütésre, támadásra. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a felmérések szerint, egyre nagyobb a szélsőséges, nacionalista, sovén pártoknak, főként az AUR-nak a népszerűsége. Erre próbálnak valahogy reagálni a nagyobb pártoknak a képviselői is. Sajnos, Romániában még mindig a nacionalizmussal a legkönnyebb szavazatokat szerezni, senki nem törődik a következményeivel az ország bizonyos területein. Azt sem tudják felmérni, hogy ez milyen veszélyeket rejthet az egész társadalom számára. A nagyobb pártoknak a felelőssége is fokozottabb, ezért eleve nem lenne szabad hagyniuk, hogy a saját képviselőik ilyen irányú törvénymódosításokkal álljanak elő. Az ilyen ötleteket a csírájukban meg kellene fojtania a pártnak, és nem lenne szabad eljutni olyan helyzetbe, hogy nyíltan kisebbségi, illetve magyarellenes törvénykezdeményezések induljanak el.

– Az ilyen kezdeményezésekhez nem szolgál-e táptalajjal az Európai Unió, ahol jobboldali vezetésű országoktól visszatartják a nekik járó pénzeket, amelyeknek a folyósításához kötik az ukrajnai háborúba történő beavatkozást?

– Talán ez is benne van, de az elmúlt években azt látjuk, hogy az Európai Unióban egyre több szélsőjobboldali párt népszerűsége nő. Bizonyára a gazdasági nehézségekre, a Covid okozta gondokra a kormányok nem mindig adták a legjobb választ, nem mindig tudták megmagyarázni az ilyen helyzeteket, hogy mit miért tesznek. Sok nehézséggel, gondokkal küszködő ember elfordult annak a szélsőjobbnak az irányába, amely egyszerűen, érthetőbben – sok esetben hamisan – próbálta a helyzetet kezelni. Bizonyos régiókban e nézetek kormányzati tényezőkké vagy veszélyforrásokká váltak. Ezt a forrást lovagolja meg az országban az AUR is, amely amellett, hogy rendszerellenes, rendszerkritikus, ráadásul magyarellenes alakulat is – mondta el megkeresésünk nyomán Faragó Péter RMDSZ Arad megyei elnök, parlamenti képviselő.