Játszva tanulni és tanulva játszani

Szorongással vegyes izgalom tölt el e sorok írásánál. Az egyik szemem sír, a másik nevet, mint a mesékben a királyoknak. Ismét búcsúztatom negyedikeseimet és köszöntöm a kis előkészítősöket. A szeptemberi csengőszó megannyi csilingelő gyermekzsivallyal tölti majd el szívemet és lelkemet. Őket fogom majd köszönteni én, Nagy Andrea tanító néni.

Már gyermekkoromban tanító szerettem volna lenni. Ez a vágyam 1990-ben teljesült. Ekkor ugyanis alkalmam nyílt tanítani és tanulni is egyben.1993-ban pedig kézbe vehettem tanítói-óvónői oklevelemet, amit a nagyváradi IOSIF VULCAN POSZTLICEÁLIS TANĺTÓKÉPZŐ iskolán szereztem. 2009-ben elvégeztem az aradi AUREL VLAICU EGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI szakát ( Universitatea ”Aurel Vlaicu”-Arad, Științele Educației și Asistență Socială  – Pedagogia învățământului primar și preșcolar ), ahol alsós tanár lehettem – egyetemmel rendelkező tanító illetve óvónő.

Az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskolába 1995-ben kerültem, mint kihelyezett, címzetes tanítónő. Tanítványaim az évek során szép eredményeket mondhattak magukénak. Volt első helyezettem matematikaversenyen, de álltunk már a „dobogó” II., III. fokán is országos, megyei, de határon túli versenyeken is mesemondás, versmondás, helyesírás és egyéb versenyeken. Jelszavam: „Játszva tanulni és tanulva játszani”.

Nemcsak tanítványaimat jutalmazták meg, hanem engem is kitüntettek Márki Sándor- és Ioan Slavici-díjjal.

Hivatásomnak tekintem a gyermekek oktatását és nevelését. Szerintem minden gyermek magában hordozza a tehetség magvait. A tanítók feladata kicsíráztatni ezeket a „magvakat” és, ím már itt is a siker.

Mindig lépést próbáltam tartani a tanügyi reformokkal, ezért részt vettem különböző szimpóziumokon és továbbképzőkön. Az I. fokozati vizsgámat 2013-ban szereztem meg.

Tudom, hogy mit élnek át a szülők mielőtt elhatározzák, hogy beíratják gyermekeiket az előkészítő osztályba. Megannyi aggodalmas kérdés gyötri őket. Mindezek nem idegenek számomra, hisz én már végigéltem ezeket. Engem is gyötörtek olyan kérdések, hogy vajon gyermekem végig tud-e ülni 30 percet vagy le fogja-e írni első osztálytól a házi feladatát? A tanító néni vajon hogyan fog viszonyulni gyermekemhez vagy fordítva, gyermekem meg fogja-e szokni az iskola szabályait? De lassan, fokozatosan meg fogunk mindent szokni, hisz, József Attilát idézve: „Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”.

Nem kell aggodalmaskodni. A gyermeki lélek csodálatosan tud alkalmazkodni minden újdonsághoz. Együtt fogjuk bebarangolni a számok, a betűk, a mesék, mondák, legendák csodálatos világát. Mily boldogság fog majd eltölteni minket, mikor gyermekünk ki fogja olvasni a világ legcsodálatosabb két szavát: MAMA, TATA.

És mily boldogsággal vegyes büszkeség fog eltölteni majd minket, mikor gyermekeink neve ott fog majd szerepelni a versenyek élén. Negyedik végén pedig, mikor búcsúzkodni fogunk, mily öröm lesz visszagondolni az eltelt öt évre.

Így, tisztelt szülők, nagyszülők, kedves előkészítősök, mindenkit sok szeretettel vár Nagy Andrea tanító néni a szeptemberi első becsengetésnél.