Ki hova dobja

Az augusztus 6-án hatályba lépett 2010/132-es törvény értelmében a közintézmények kötelesek alkalmazni a szelektív hulladékgyűjtés szabályait.

Az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Dana Dănoiu szerint a törvény előírásaira már figyelmeztették a közintézményeket, csak az a kérdés, milyen eredményei lesznek az uniós elveken alapuló országos kezdeményezésnek.

A törvény értelmében minden közintézmény (pl. polgármesteri hivatal, kórház, iskola stb.) kötelessége egy jól kidolgozott terv alapján, szelektíven gyűjteni a papírt, üveget és műanyagot. Az intézményekben (folyosókon, irodákban, ügyfélfogadó helyiségekben stb.) különféle színű kukákat kell elhelyezni: zöldet az üvegnek, kéket a papírnak/kartonnak, sárgát a műanyagnak. Az ügynökség igazgatója elmondta, az intézményeknek kötelességük szerződést kötni a megfelelő szakcégekkel a hulladék elszállítására, nyilvántartást vezetni az összegyűjtött szemét mennyiségéről, illetve havi jelentést küldeni a megyei környezetvédelmi ügynökséghez. Ez így mind szépen hangzik, valójában azonban számos kétség övezi a törvény hatékony alkalmazását. A legtöbb intézménynél ugyanis nemhogy a kukákat nem szerezték be, hanem még a törvényt sem ismerik. A környezetvédelmi ügynökség folyosóján például már láthatók a kukák – legalább ők mutassanak példát –, a városháza épületében is megtalálhatók. Megyei viszonylatban azonban a legtöbben még csak most kezdik el tanulmányozni a jogszabályt. Érdeklődésünkre többen a vállukat vonogatták. Másrészt az állandó pénzhiánnyal küszködő állami intézmények némelyike még az irodai fogyóeszközökre vagy a fizetésekre valót is alig tudja előteremteni, nemhogy kukákat vásárolna. „Ez egy folyamat. Nem lehet elsőből jó eredményeket elérni. Ilyen kezdeményezésekre már volt példa korábban is és jól tudjuk, hogy nem jártak sikerrel. De valahol el kell kezdeni és ennek szabályozására egy törvényes keretre volt szükség. A törvény lényege növelni a köztisztviselők, állami alkalmazottak és velük együtt az egyszerű polgárok felelősségérzetét, tudatosságát. Aradon például az ASA, a Polaris és a Remat cégek gyűjthetik az újrahasznosítható hulladékokat. Vidéken lehetnek problémák, ugyanis nem minden önkormányzat kötött szerződést újrahasznosítható hulladékok elszállítására jogosult cégekkel” – nyilatkozta Dănoiu igazgató. A törvény betartását minden megyében a környezetvédelmi felügyelők (Garda de Mediu) ellenőrzik, a pénzbírságok 500-tól 10 000 lejig terjedhetnek.

A megyei környezetvédelmi ügynökség illetékesei szerint sok helyen a naponta összegyűjtött hulladéknak az elszállításáig történő tárolása is problémát fog jelenteni. Rengeteg kétely merül fel a törvény alkalmazásával kapcsolatban és a hazai mentalitást nézve az is kérdéses, hogy az emberek valóban betartják-e majd a szelektív gyűjtés szabályait, vagyis a megfelelő helyre dobják-e majd az újrahasznosítható szemetet. És ezért nemcsak az intézmények alkalmazottainak kell felelősséget vállalniuk, hanem minden adófizető polgárnak, hisz a kukákat ők is bármikor használhatják.