Kopjafa-avatás a dévai magyar háznál

Avatóünnepséggel folytatódott vasárnap a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata. A csángótelepi magyar ház udvarán a helyi közösség székely gyökereire utaló kopjafát avattak ünnepélyes körülmények között.

A kopjafát kemény fából faragták, kemény, mint a magyarság nemzeti összetartozása, kemény, mint a székelyek szívóssága. Éppen ezért megmaradásunk szimbóluma, hangsúlyozta Pogocsán Ferdinánd, a dévai RMDSZ elnöke, miután a nagyszámú helyi közösség és a petrillai vendégek elénekelték a nemzeti himnuszt. A kopjafa összekötő kapocs, mely nemcsak a bukovinai székelyek Hunyad megyei letelepedésének 100. évfordulójára tavaly első alkalommal szervezett Hunyad megyei magyar napokat köti össze az idei rendezvénnyel, hanem a dévai szórványmagyarságot is összeköti a Székelyfölddel, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő. A kopjafát ugyanis a háromszéki Sütő Gábor faragta, kinek családja 15 nemzedéke, 1585 óta (!) kopjafa-farágással foglalkozik, s a Kovászna megyeiek küldték ajándékba a Szórvány–Székelyföld partnerség keretében.

Ilyen szilárd gyökerekkel a kopjafa a megmaradás szimbóluma, a magyarság jövőjébe vetett hit jelképe, mondta Mazinger Krisztián, Magyarország bukaresti nagykövetségének főtitkára.

Az ünnepség a csángótelepi nyugdíjasklub kórusának előadásával folytatódott, melyen természetesen bukovinai székely témájú dalokat hallhatott a szép számú közönség. Végül a harmadik Hunyad megyei bukovinai székely közösségben avatott kopjafa – Csernakeresztúron és Vajdahunyadon tavaly avattak – megkoszorúzásával ért végett az ünnepség.

Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényeként megrendezett Összetartozunk szórványkonferencia

ZÁRÓNYILATKOZATA 

Mi, a dévai Összetartozunk szórványkonferencia résztvevői – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos és helyi vezetői, parlamenti képviselői, megyei-, megyeszékhelyi- és települési önkormányzati vezetők, a szórványközösségek képviselői, a civil szervezetek, magyar egyházaink és felekezeteink képviselői, a szórvány ügyért dolgozó szakemberek – a székely-szórvány együttműködést magyar közösségeink egymásra találásának, kölcsönös segítségnyújtásának, az elszigetelt körülmények között élő magyar közösségek megerősítésének kiemelt fontosságú eszközének tartjuk.

A székely-szórvány együttműködés az RMDSZ szórványstratégiájának fontos eleme, amelynek célja a szórványban élők magyar nemzeti identitásának és a szórványközösségek megerősítése, legfontosabb eszközei a magyar kultúra és hagyományok közvetítése, az oktatási- és közösségi intézmények támogatása. A romániai magyar közösségünk megmaradása szülőföldjén legfontosabb alapelvünk marad, ami különösen sürgető a szórványban, ahol a lemorzsolódásnak, a kivándorlásnak, a népességfogyásnak és az asszimilációnak kell gátat szabni. Külön kihívást jelent, hogy az idei népszámláskor a magyarok vállalják identitásukat és anyanyelvüket, a szórványprogram és a közösségépítés minden bizonnyal ebben is segíteni fog. Célunk az asszimiláció megfékezése, negatív hatásainak csökkentése, valamint az átfogó nyelvi tervezés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése. Olyan településeken is nemzetmentő munkát kell végezni, ahol csupán egy-két család őrizte meg magyarságát. De nagyon sok vidéken már csupán az épített örökség mutatja nyomát a magyaroknak. Ezeknek az embereknek a megtartása és ezeknek az értékeknek a megőrzése közös felelősségünk. Hisszük, hogy a magyar nyelv és kultúra ismerete olyan értéket jelent, amely a román többségű régiókban is messzemenően segíti mind a közösség, mind az egyének boldogulását.

Szövetségünk elmúlt két évtizedben kialakított és alkalmazott szórványstratégiája újabb programmal bővül, hiszen a több helyszínen elindult székely-szórvány partnerség új lehetőségeket nyitott meg a szórvány támogatásában. A székely-szórvány partnerség kezdeményezői felismerték, hogy a szórvány külső segítség nélkül nem teremthet magyar jövőt, a helyi kisközösségek erőfeszítése önmagában nem elegendő a sikerhez. Összetartozásunk és együttműködésünk eddigi konkrét eredményei ezen együttműködési lehetőség minél szélesebb körű kiterjesztését indokolja. A programba eddig bekapcsolódott székelyföldi megyei, megyeszékhelyi és települési önkormányzatokban is fontos kohéziós erőt jelentett a szórványvidékek és szórványban élő magyarok megismerése, segítése. A székely-szórvány együttműködést az RMDSZ a szórványstratégia részének tekinti, amelyet intézményesített kapcsolatként a jövőben fejleszteni kíván. Ebben az erőfeszítésben a Szövetség partnerei egyfelől a székelyföldi önkormányzatok másfelől pedig a civil szervezetek és kezdeményezések, a magyar történelmi egyházak és felekezetek, az ifjúsági és szakmai szervezetek, oktatási és művelődési intézmények.

A kiteljesedő székely-szórvány stratégia kiemelt területei a magyar nyelvű oktatás megerősítése, a pedagógusok továbbképzése, az anyanyelvű kultúra terjesztése és a hagyományőrzés támogatása, a civil társadalom saját intézményrendszerének megerősítése, történelmi magyar egyházaink és a magyar felekezetek tevékenységének támogatása, az ifjúság anyanyelvhasználatának és identitástudatának javítása, az épített örökség megőrzése és feljavítása, valamint az anyanyelvű írott és elektronikus sajtóhoz való hozzáférés biztosítása. Mindezeken a területeken életképes, több évet felölelő programok kidolgozására és megfelelő anyagi források azonosítására van szükség. Az együttműködést távlatilag a gazdasági és szociális területekre is ki kell terjeszteni.

A magyarországi települési, iskolai vagy kisközösségi szintű testvérkapcsolatok fontos összetevői, partnerei lehetnek a székely-szórvány együttműködésnek, az éveken át jól működő kapcsolatok a székely-szórvány célokra is kiterjeszthetőek. Kérjük a magyarországi testvérközösségeket, hogy legyenek partnereink a romániai magyarság megmaradása szempontjából legnehezebb helyzetben lévő szórvány megtartásában és megerősítésében.

A romániai magyar nemzeti közösség megmaradásának záloga az egymásra figyelés, az együttdolgozás és egymás támogatása. A székely-szórvány együttműködés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy még a nyelvi és kulturális szempontból nehéz körülmények között élő magyar közösségeket is sikerült megszólítani és aktivizálni. Meggyőződésünk, hogy ezt a stratégiát folytatni kell, magyar jövőt teremtve a szórványban.

Déva, 2011. május 28.

az Összetartozunk szórványkonferencia résztvevői