Közös uniós kisebbségi stratégia szükséges

A francia–román, EU-s szintre terebélyesedett romaügy bebizonyította: uniós szinten igenis szükség van közös kisebbségpolitikára, hangsúlyozta hétfői dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula EP-képviselő.Európa nem seperheti tovább a szőnyeg alá az etnikai kisebbségek kérdését, az eddig folytatott struccpolitika semmilyen eredményre nem vezet. Jelenleg Franciaország Romániát és Bulgáriát hibáztatja az elharapódzott romakérdésért, utóbbiak próbálnak kibújni a felelősség alól, az Európai Parlamentben a ballibek (szocialisták és liberálisok) a jobboldali néppárt torkának estek rasszista, kirekesztő, sovén stb. vádakkal, utóbbiak viszont rendteremtésre és törvénytiszteletre hivatkoznak. Közös uniós szintű kisebbségstratégia nélkül, grandiózus szólamokkal és országok közötti pingpong jellegű intézkedésekkel nem oldódik meg a probléma.2008-ban már volt egy –  az RMDSZ képviselői által is támogatott – próbálkozás uniós szintű kisebbségpolitika kidolgozására. Ami mindenekelőtt az etnikai kisebbség fogalmát zsigerből elutasító Franciaország és Görögország ellenkezésén bukott meg. Párizs – s a nála kevésbé szélsőséges, ám saját kisebbségeinek követeléseivel szembesülő kancellária – mereven elutasítja a közös kisebbség-politikát, s ragaszkodik nemzeti szuverenitása maradéktalan érvényesítéséhez.A kisebbségek helyzetét országos szinten kezelik, egyesek nagyvonalúbban (Nagy-Britannia, Spanyolország, Finnország, Svédország, Olaszország), mások viszont kevésbé. Amint a romakérdés kapcsán is láthattuk, ez semmilyen eredményre sem vezet, hangsúlyozta Winkler Gyula.Közös EU-s kisebbségpolitikára van szükség, mely 3 pilléren kell alapuljon: a tulajdonképpeni nemzeti kisebbségek, a bevándorlók és a romák. Ezeket külön-külön kellene kezelni, egységes uniós stratégiával, nem a tagállamokra bízva. Konkrét programok, elkülönített költségvetés szükséges, illetve Brüsszel felügyelete a tagállamok fölött. Ismét megpróbálják elfogadtatni a közös kisebbségstratégia tervezetét, hátha az afrikai bevándorlók néhány évvel ezelőtti külvárosi gyújtogatásai és a romák helyzete nyomán megpuhul Párizs merev jakobinizmusa, mely szerint az országon belül mindenki francia, kizárólag francia és kötelezően francia, nemzeti kisebbség nem létezik, csupán a francia nemzethez tartozó egyének, kisebbségi közösségek viszont nem.A közös uniós kisebbségi stratégia elfogadása esetén természetesen nem tűnnének el a gondok egy csapásra. Hosszú távú stratégiáról van szó, mely például a romák integrációja ügyében több évtizedig húzódhat el. De szembe kell nézni a kihívással, nem lehet elsiklani fölötte, főleg, hogy 70-80 évvel ezelőtt, szintén gazdasági válsággal párosulva, az időben nem kezelt etnikai problémák csúnyán elfajultak. Ideje lenne okulni a múltból, véli az RMDSZ Hunyad megyei elnöke.