Közvélemény-kutatás a magyarság körében

Magyarok, hamarosan kérdezőbiztosok keresik fel önöket. Az RMDSZ Hunyad megyében is széleskörű közvélemény-kutatást indít, melynek során 4000 magyar véleményét szándékozik megismerni, kérdőívek alapján. 

Az egy hónapos akció nemcsak Hunyad megyére vonatkozik, hanem egész Erdélyben zajlik, ahol körülbelül 250 000 magyar véleményét kérik ki, vagyis minden ötödik-hatodik magyarét, hangsúlyozta csütörtökön Déván Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ szervezet elnöke. A széleskörű közvélemény-kutatás ötlete Kelemen Hunor szövetségi elnöktől származik, aki még belső választási kampánya során jelezte eme célját.

A konzultáció kettős célt szolgál: egyrészt az erdélyi – és adott esetben Hunyad megyei – magyarság véleményének pontos és részletes megismerése, másrészt az ezen alapuló politikai program kidolgozása. Az RMDSZ jövő évi választási programja Hunyad megyében is a magyarság által kinyilvánított célkitűzéseken, prioritásokon alapul majd, szögezte le Winkler Gyula.

A kérdőívek nyílt és zárt kérdéseket tartalmaznak, noha előbbiek feldolgozása és besorolása nyilván nehezebb. A nyílt kérdéseknél ugyanis mindenki olyan választ ad, amilyet jónak lát, például a „melyik a két legfontosabb probléma az ön településén?” kérdésre. A zárt kérdéseknél viszont több lehetséges válasz közül kell kiválasztani egyet.

Minden válaszra kíváncsiak, hiszen az utóbbi években szinte eltűnt, vagy legalábbis lényegesen alábbhagyott a nacionalista nyomás, illetve a gazdasági válság kezelésére hozott megszorító intézkedések, valamint a magyar–magyar politikai verseny nyilván befolyásolják a Hunyad megyei magyarság koncepcióit és elvárásait az RMDSZ-szel szemben. A prioritások sorrendje is alighanem más lesz a szórványban, mint a tömbvidéken, Székelyföld autonómiája aligha kerül a prioritási lista élére a Hunyad megyei magyarságnál.

A 150 önkéntessel végzendő közvélemény-kutatás azonban nemcsak az RMDSZ jövő évi választási programja kialakításában játszik kulcsszerepet, hanem a magyar ellenzékhez és a román pártokhoz való viszonyban is. A rendszerváltás óta Hunyad megyében sehol sem volt RMDSZ-es polgármester, s ilyesmire jövőre sincs reális esély, a magyarságnak viszont sokszor döntő szava volt abban, hogy ki lett egy-egy település polgármestere. A magyarság szavazatai tehát még itt, a szórványban is számítanak, a román pártokkal éppen a magyar igényekkel szembeni nyitottság alapján tárgyalnak, az RMDSZ-szel való együttműködés tehát a román pártok számára is érdek, hangsúlyozta Winkler, aki azt reméli: a széles körű lakossági konzultáció megerősíti véleményét a magyarság összefogásának és szolidaritásának szükségességéről.