Magatartásból elégtelen

A koncertévad nyitóhangversenye csütörtökön este megtöltötte a Kultúrpalota nagytermét. S amint azt már a komoly muzsika aradi hívei megszokhatták, ezúttal is felemelő zenei élményben volt részük, hála a csodálatos Beethoven-művet tolmácsoló művészeknek, az ismert karmesternek. 

A közönség még csak nem is sejtette, hogy alig néhány perccel a koncert megkezdése előtt, milyen kínos – s ez a legenyhébb jelző – jelenet zajlott le a kulisszák mögött, Radu Popa temesvári karmester öltözőjében.

Erről maga a mester számolt be tegnap kora délután az Aradul hotelban tartott rövid sajtótájékoztatón.

– Tizenöt éve vagyok a pályán, de ilyesmi még sohasem történt velem, ilyen sérelem még sohasem ért. De még csak tanúja sem voltam hasonló jelenetnek… Megpróbálok rövid lenni: megkaptam a koncert teremprogramját, amelyben rövid ismertető olvasható a zeneművekről, zeneszerzőkről, szólistákról, karmesterről s észrevettem, hogy a nevem hiányzik belőle. Félig tréfásan szóvá tettem a dolgot a művészeti tanácsadónak, azzal a kiegészítéssel, hogy majd magam fogok bemutatkozni a közönségnek, szólok néhány szót a pódiumról. Ez nálunk Temesváron természetes dolog. Az igazgatónk gyakran megteszi.  Ezután folytattam az öltözködést. Két perccel kezdés előtt kivágódott az öltöző ajtaja, berontott egy fiatalember, s azt kiabálta (szó szerint idézem): Megtiltom, hogy beszélj a közönséggel! …Ez nem manelista intézmény… S ha mégis beszélsz, megmutatom, hogy soha nem teszed be a lábad Aradra! … És mindez a négy kolozsvári operaénekes, a zenekar több tagjának a jelenlétében zajlott. Mindenkinek elakadt a hangja. Én egyszerűen megdermedtem. Az első reakcióm az volt, hogy átöltözöm és eltávozok, de aztán a jobbik eszem győzött: a közönség, a zenekar semmiről sem tehet, kötelességem a karmesteri pulpitusra lépni. Tehát kimentem és persze bemutatkoztam a közönségnek, szóltam néhány szót a nyitó koncertről, amely három hazai zenei intézmény (a kolozsvári, aradi és temesvári) a szerencsés együttműködéséből születik. A hangverseny nagyszerű volt, de ez nem az én érdemem. Nagyon nehezen vezényeltem, reszketett mindenem…

Radu Popa karmester szükségesnek tartotta mindezt a média tudomására hozni. Mint mondta, semmiféle érdek, hátsó szándék nem vezeti. Büszke arra, hogy a Banatul Filharmónia karmestere, nagyon elégedett a funkciójával, kitűnő kapcsolatai vannak a hazai és külföldi zenei intézményekkel. Gyakran vendégszerepel külföldön. Véleménye szerint egy kulturális intézmény elsődleges feladata a nagyközönség nevelése. Ám ha annak az intézménynek olyan igazgatója van, aki olyan minősíthetetlenül viselkedik és beszél, mint Văcean igazgató, nos, az az intézmény nem tud eleget tenni ennek a nemes feladatnak.

Miközben bent beszélgettünk, a hotel vendéglőjében, Alin Văcean igazgató kint feszengett a kerthelyiségben. Azért jött állítólag, hogy elnézést kérjen Radu Popa karmestertől, de amíg a sajtó képviselői ott voltak, nem tette ezt.

Ehhez a valóban roppant kínos esethez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a nyitóhangversenyen nem Radu Popa karmesternek kellett volna bemutatkoznia. A bemutatás és egyúttal a bemutatkozás a filharmónia friss igazgatójának a feladata lett volna. Az aradi zenekedvelő közönség iránti tiszteletének jeleként. Mert ugye annyit megérdemeltek volna az egybegyűltek, hogy az Aradi Állami Filharmónia vezérigazgatói székébe nemrég beült ismeretlen fiatalember bemutatkozzék, szóljon néhány szót és egyúttal korrigálja a vendégkarmesterrel szembeni bakit. Ezzel a gesztussal komoly pontokat szerzett volna a közönségnél is!

Radu Popa karmester befejezésül elmondta, hogy a kínos esetről írásban tájékoztatja az Arad Municípiumi Helyi Tanács kulturális bizottságát és személy szerint Gheorghe Falcă polgármestert is.