Megoldódhat az építkezési törmelékek elhelyezésének a problémája

Régóta fennálló problémára nyújthat megoldást az Országos Helyreállítási és Rugalmassági Programon keresztül (PNRR) finanszírozott beruházás, amely több olyan szelektív hulladékgyűjtő pont felállítását célozza, ahol építkezési hulladékot, elhullott állatok tetemét, nagyméretű bútorokat, textilt, fát, használt elemeket és elektronikai eszközöket, veszélyes hulladékokat, használt gumiabroncsokat és kerti hulladékot lehet lerakni. A környezetvédelmi célkitűzések szerint 2024-ig legalább 250 a fent említett típusú hulladék gyűjtésére alkalmas szelektív hulladékgyűjtő pontnak kell működnie az országban, majd 2026-ra a gyűjtőpontok számának 565-re kell emelkedniük. A környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében az állam 587 860 000 eurót fordít a projekt megvalósítására, szétosztva az összeget a pályázatra elsőként jelentkező adminisztratív egységek között.

Tekintve, hogy a jelentkezési idő nagyon rövid, az adminisztratív egységeknek gyorsan kell dönteniük, hogy szeretnének-e ilyen típusú gyűjtőpontokat, annak ellenére, hogy a hulladékgyűjtő működtetésével kapcsolatos részletek még hiányosak. Többek között ezekről a hiányos információkról próbáltak meg a városi tanácsosok is többet megtudni Elena Portarutól a Városháza beruházási szolgálatának főnökétől a szerdai tanácsülésen.

Portaru elmondta, hogy a város területén négy gyűjtőpontot szeretnének felállítani: egyet a jelenlegi szelektív hulladékválogató közelében a körgyűrű szakaszán, egyet a Tarafului utcában, egyet a Brândușei utcában, legalább 10 méterre az ott lévő házaktól, egyet a 6 Vânători utcában és egyet a déli ipartelep közelében hoznának létre. Ezekben a hulladékgyűjtő központokban olyan típusú hulladékokat lehetne leadni, amelyeket a jelenleg működő szelektív hulladékgyűjtő rendszer nem tud újrahasznosítani, tárolni, vagy egyáltalán begyűjteni. Ezeket a hulladékokat a helyszínen a hulladékgyűjtő pont működtetéséért felelős személyzet lemérné, és az adott hulladéktípust a meghatározott pénzösszeg fejében átvenné és az adott típusú hulladéknak megfelelő tárolóban tárolná. A kihelyezett konténerek mellett a gyűjtőpontokon napelemeket is felszerelnének, s a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása érdekében fákat ültetnének a gyűjtőpont köré.

A tervezet költségeivel kapcsolatban egy kiegészítést is megfogalmaztak, amely meghatározza, hogy a beruházás áfával együtt megközelítőleg 21,2 millió lejbe kerül. A konténereket központosított formában a Környezetvédelmi Minisztérium szerzi be minden a projektben érintett közigazgatási egység számára, a helyi közigazgatási egységek, vagyis az aradi városvezetés feladata az lesz, hogy licitációt írjon ki, és szerződést kössön egy olyan céggel, amelyik vállalja a hulladékgyűjtő pontok közvetlen irányítását és kezelését.

Arra a kérdésre, hogy az összegyűjtött hulladékkal mi történik, a tanács tagjai nem kaptak konkrét választ. Portaru konkrét válasz híján elmondta, hogy mivel ilyen gyűjtőpontok még nincsenek az országban, a hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdéseket a Környezetvédelmi Minisztérium valószínűleg később pontosítja. A tanácsosok egy részének ez azt sugallta, hogy a város jóváhagyja egy működésképtelen projekt megvalósítását, azonban a tanácsülésen jelenlévő két alpolgármester rávilágított, hogy bár jelenleg nem létezik megoldás az említett típusú hulladékok kezelésére, a lényeg az, hogy lesz egy hely, ahol össze lehet gyűjteni, és mihelyst lesz konkrét hulladékkezelési mód ezek a gyűjtőpontok működésbe léphetnek. Kiemelték, hogy a projekt megvalósulása után a Városháza szerződtette hulladékkezelő vállalat fogja működtetni a gyűjtőpontot, így a működtetési költségek sem a város kasszáját terhelik.

A tervezetet a városi tanács jóváhagyta. A megvalósítást követően a városvezetés legalább öt évig köteles fenntartani, és működtetni a hulladékgyűjtő pontokat, annak ellenére, hogy annak mikéntje még nem ismeretes.

Az ülés végeztével Bognár Levente tanácsost kérdeztük a projektről és a tervezetről.

„A rendelkezésre álló források egy Európai pályázati forrásból származnak, amit erre is lehet használni. A cél az, hogy minél hamarabb benyújtsuk a pályázatot, azért is kellett ilyen gyorsan összehívni a városi tanácsot. Ez az eljárási mód. Az igazság az, hogy most mutatták be nekünk röviden a projektet, tehát nem volt túlzottan sok időnk tárgyalni meg dokumentálódni, de mi támogatunk minden olyan projektet, ami jó a városnak és a lakosságnak, s úgy értesültünk, hogy ez is egy szükséges dolog volna. A városban sok helyen voltak konténerek, amelyek révén a használt ruhaneműket fel lehetett ajánlani, ám azok, amelyek erre nem voltak alkalmasak, a szemétbe kerültek. Erre nyújthat ez a projekt szervezett módon megoldást” – mondta Bognár Levente.

Megkérdeztük, az építkezési hulladékok leadására lesz-e lehetőség.

„Gyakorlatilag külön kell választani a háztartási hulladékot az újrahasznosítható hulladéktól. Ezt jómagam 2000-ben Dániában láttam: az illető otthonról jött a kocsijával, vagy pótkocsival felszerelve, lemérték a kocsit és mindent, amit hozott külön konténerekben elhelyezte, legyen az építkezési hulladék, építőanyag, fáradt olaj stb., és a mennyiség arányában kellett fizetnie az illetőnek. Nálunk a konkrét megoldások majd kiderülnek, amikor működni fog a rendszer, de gyakorlatilag minden olyan kérdést, ami a hulladék elszállítását és tárolását/felhasználását érinti, támogatjuk, mert nagyon sok helyen kidobják például a bútorokat. Ez egy régi probléma, mert vannak olyan hulladékok, amelyeket a szemétszállító vállalat nem visz el, mert azt mondja nem erre szerződött. Ez a projekt az ilyen helyzetekre jelenthet alternatívát, megoldást” – mondta a tanácsos.