Megszüntetik az iskola önállóságát?

Továbbra sem enyhül a vingai nyomás Majláthfalvára. E megállapítás több szempontból is érzékelhető. 

A nagy felhajtással, a megyei tanács elnökének a jelenlétében, még a nyárelőn átadott majláthfalvi vezetékes víz jelenleg sem folyik a csapokból, noha a faluban közel 80 háztartás rá van csatlakoztatva a vezetékekre. Ugyancsak a megállapítást támasztja alá, hogy a 14 kilométer hosszú, majláthfalvi bekötőút korszerűsítése is egyre késik, noha a polgármester többszöri kijelentéséhez híven, arra pályázatot nyertek. A felújítás első szakaszára, ami véletlenül a vingai főutcán húzódik a Monostor, illetve Majláthfalva felöli kijáratig, a megyei tanács kiutalt 800 ezer lejt. Hozzá is fogtak, csakhogy folyamatos dolgozgatás mellett, szinte semmire sem haladtak. A hideg, esős idő beálltával le is álltak a munkálatokkal, amelyek talán 10%-ban készültek el. Magától adódik a kérdés: ha az első szakasszal ilyen csigatempóban haladnak, mikor, készül el a Vinga–Monostor, továbbá a Monostor–Majláthfalva útszakasz?

A következő évben, években aligha. Addig a község magánerőből próbálja az egyre terebélyesedő lyukakat homokkal betömni, ami viszont az első esőzés alkalmával kifröccsen az autók súlyától. Az RMDSZ közbenjárásra épült majláthfalvi, kis méretű sportcsarnokba a villanyáram két évvel az átadás után sincs bekötve, az épület most is hosszabbítóval kapja az áramot.

A nyomásgyakorlásnak a legutóbbi, de legradikálisabb megnyilvánulása, hogy legutóbbi ülésén Vinga Község Tanácsa, a fő kormánypárt tanácsosainak a jóvoltából a Majláthfalvi Általános Iskola jogi státusának a felszámolása mellett döntött. Vagyis, megszűnik az igazgatói állás, az oktatási intézményt Vingáról irányítanák azzal együtt, hogy a környéken nincs másik magyar nyelvű iskola. Éppen ezért, a tanfelügyelőség jóváhagyta az iskola működését, csakhogy ahhoz a községi önkormányzat beleegyezése is szükséges. A jogi státusnak a visszavonása a következő tanévtől lépne érvénybe, ha csak el nem fogadják addig az új oktatási törvényt. Amelyiknek az utolsó változata szerint, a kisebbségi iskolák akkor is működhetnek, ha a diáklétszám 200 alatt van. Majláthfalvának tehát életbevágóan fontos az új oktatási törvény elfogadása, amin gyakorlatilag a magyar nyelvű iskolának a függetlensége, a hosszú távú léte múlik. Az iskola vezetősége egyébként komoly erőfeszítéseket tesz a diáklétszám növeléséért, hiszen 7 gyermekkel, a Szent Ferenc Alapítványnak az anyagi támogatásával, a Pro Majlát Egyesületnek a közreműködésével, működik az iskola új épületszárnyában a bentlakás, ahova az új tanévtől további gyermekeket várnak.

Hogy mennyi pénzt takaríthatna meg a vingai tanács az iskola jogi státusának a felszámolásával?

Szinte semmit, mert a felszámolandó igazgatói tisztség viselője tanár, aki oktat, ezért a fizetését amúgy is biztosítaniuk kellene. A jogi státus felszámolása tehát a nyomásgyakorlás egy új eszközeként érthető. Ha ugyanis a maga igazgatója révén a polgármester beleszólhat az iskola, a magyar nyelvű oktatás belügyeibe, közvetlenül befolyásolhatja a szülőket, a nagyszülőket, a rokonokat, azaz, a választópolgárokat is. Amivel két legyet üthet egy csapásra: pártjának zuhanó támogatottsága ellenére, a következő helyhatósági választásokon bebiztosíthatja magának az újabb győzelmet, ugyanakkor végleg kiütheti a versenyből az akadékoskodó, helybeli RMDSZ-jelölteket is.