Mikor a legideálisabb gyermeket vállalni?

A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak legújabb vizsgálata szerint 23–32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb.

A kutatók szerint túl fiatalon vagy a fogamzóképes kor vége felé gyermeket vállalni jelentősen kockázatosabb a magzat számára. A leggyakoribbak és legveszélyesebbek a keringési rendszer fejlődési rendellenességei, illetve 20 éves kor alatti anyák esetében a központi idegrendszer, előrehaladott korban pedig a szív fejlődési rendellenességei, illetve az ajak és szájpadhasadékok is nagy arányban fordulnak elő a babáknál – olvasható az egyetem közleményében.

A szakemberek felhívják a figyelmet: a születési anomáliák kezelése milliárdokat emészt fel világszerte, ezért fontos lenne a szűrési protokollok életkorhoz igazítása.

A vizsgálat során a kutatók az anya életkorának és a nem-genetikai eredetű születési anomáliáknak az összefüggéseire keresték a választ. Publikációjuk a közelmúltban jelent meg a BJOG: an International Journal of Obstetrics & Gynaecology c. szaklapban.

A vizsgálat során 31 128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, melyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel. Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.

„Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkor periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem-kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 év közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb” – mondta Pethő Boglárka, a tanulmány első szerzője.

Mint írták, korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (például Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem-kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom még hiányos.

Az egyetem kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20, míg a 32. életév után 15 százalékkal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23–32) képest.

A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34 százalékkal nőtt.

A mozgásszervi anomáliák veszélye túl fiatal kismamák babáinál 17, míg idősebbeknél 29 százalékkal nőtt. Az emésztőszervi defektusok rizikója 23 és 15 százalékkal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.

Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5 százalékában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak.

A szakemberek a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják. (uzlet.hu, MTI)