Mikor legális a tulajdonosi társulás közgyűlése?

A tömbházakban élők bizony sokat mesélhetnének a lakók mindennapjait megkeserítő nézeteltérésekről, a legapróbb, legjelentéktelenebb probléma miatt kirobbanó veszekedésekről, elvtelen vitákról, kölcsönös vádaskodásokról, az egymást túllicitáló ordítozásba fulladó lakó/tulajdonosi társulási közgyűlésekről. 

Pedig ezeken az évi egy-két alkalommal összehívott közgyűléseken rendszerint olyan kevesen vesznek részt („minek menjek, hogy megint hallgassam a kiabálást?  érvelnek a távolmaradók), hogy érdemi, elfogadható döntést, határozatot nem lehet hozni, vagy ha mégis, mindig akadnak olyanok, akik utólag megkérdőjelezik, semmibe veszik azt.  

Nem véletlen, hogy több olvasónk is érdeklődött az elmúlt hetekben a lakó/tulajdonosi társulások közgyűléseinek összehívásáról, e közgyűlések legalitásáról.

Nem nehéz a kérdésekre válaszolni, hisz mindez benne van a 230/2007-es, a lakó/tulajdonosi társulások létrehozására, megszervezésére és működésére vonatkozó törvény végrehajtási előírásait rögzítő 1588/2007-es kormányhatározatban.

– A határozat 14. cikkelyének öt pontja világos, félreérthetetlen választ ad a társulás közgyűlésének összehívására, legalitására vonatkozóan – hangsúlyozta Hevesi László, az Aradi Adminisztrátorok Szakmai Egyesületének (UPA) elnöke.

Az alábbiakban erről az öt pontról lesz szó.

1. A tulajdonosi társulások tagjai (a lakástulajdonosok) rendes vagy rendkívüli közgyűlést tarthatnak.

2. A rendes közgyűlést legalább egyszer egy évben, az első évnegyedben, meg kell tartani. A közgyűlés összehívását a társulás elnöke vagy a lakóbizottság biztosítja.

3. Rendkívüli vagy nagyon sürgős helyzetekben a rendkívüli közgyűlést bármikor összehívhatja a lakóbizottság vagy a lakó/tulajdonosi társulás tagjainak legalább 20 százaléka.

4. A tulajdonosokat a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legkevesebb hét nappal értesíteni kell a látható helyre kifüggesztett meghívóval vagy összehívó névjegyzékkel (amely névjegyzék tartalmazza a tulajdonosok nevét kivétel nélkül). A meghívóban fel kell tüntetni a közgyűlés napirendi pontjait is.

5. A tulajdonosi társulás közgyűlése határozatokat hozhat abban az esetben, ha a közgyűlésen a társulás tagjainak több mint a fele személyesen vesz részt, a tulajdonost törvényes képviselője is helyettesítheti (az albérlő nem számít annak!– szerk. megj.) Ha nem gyűlik össze a tulajdonosok fele plusz egy (hatvan lakásos tömbház esetében ez 30+1), a közgyűlést fel kell függeszteni és maximum 10 nap alatt ismét össze kell hívni. A közgyűlés összehívásának és újra összehívásának bizonyítéka a hirdetőtáblára kitett meghívó és az összes lakástulajdonos nevét és aláírását tartalmazó összehívó névjegyzék! Abban az esetben, ha ilyenformán bebizonyosodik, hogy valamennyi lakástulajdonost leértesítettek, az újra összehívott közgyűlésen (adunare reconvocată) a résztvevők többségi szavazatával határozatokat fogadhatnak el (függetlenül a résztvevők számától).

Sz. B. aradi olvasónk kérdésre válaszolva befejezésül még elmondjuk: a közgyűlés szükség esetén határozhat arról, hogy a tulajdonosi társulásnak a közös költségek kiszámítására vonatkozó iratait könyvszakértői véleményezésnek, felülvizsgálatnak vesse alá. A véleményezést csak működési engedéllyel rendelkező, a bíróság által is elfogadott könyvszakértő végezheti. Egy hatvanlakásos tömbház iratainak felülvizsgálata egy évre visszamenőleg mintegy 2500 lejbe kerül – mondta Hevesi László UPA-elnök.