„Mindenki, minden szinten a közösség nevében tárgyaljon”

Szervezeti átalakulásokról, kormánykoalícióról, viszonyokról és kapcsolatokról kérdeztük BOGNÁR LEVENTÉT az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének közelmúltban megválasztott elnökét, aki a családon belüli ideológiai viták műhelyébe is engedett egy rövid betekintést.

– Lesz-e szervezeti átalakítás az aradi RMDSZ-ben, miután korábban szó volt róla, hogy ezek nem működnek megfelelő hatékonysággal?

– Két irányba kell átgondoljuk a kérdést: az egyik, hogy minél több személyt vonjunk be a munkába, és itt nem csupán a döntéshozatalra gondolok, hanem a szervezetépítésre is, a másik pedig, hogy milyen formában tudjuk a szervezetépítést az ügyvezetés szintjén is megoldani. A lényeg, hogy jobb kapcsolatrendszert szeretnénk kialakítani a magyar közösségekkel, s itt arra gondolok, hogy az embereket foglalkoztató kérdéseket napra készen lajstromozzuk, majd ezáltal hatékonyan oldjuk meg. Mindezek érdekében új struktúrát is kialakítunk, nagyjából a parlamenti választások idején megszabott szenátori körzeteket alapul véve, s ezeknek már van egy-egy képviselőjük az Állandó Tanácsban. Lesz egy körösközi körzet, amelyért Haász Tibor felel, lesz egy Maros-völgye körzet Pécska–Pereg–Nagyiratos–Kisiratos térséggel és a Maros-völgyével, amelyet Almási Vince képvisel, egy szórvány-térség Borosjenő központtal, amelyet Pataki Ildikó képvisel, és a kimondottan Arad városi körzet Khell Levente felügyelete alatt. Magyarán, ők négyen képviselik a körzetben található szervezeteket az Állandó Tanácsban a politikai döntésekkor.

– Nem túlzás a szervezetek és az ügyvezető elnökség közé egy újabb vezetői réteget bepréselni?

– Úgy gondolom, a lényeg, hogy rendszeresen találkozzunk ezeken a szinteken, ne hozzunk be minden döntéshez mindenkit Aradra, hanem az ügyvezetés is rendszeresen látogassa a szervezeteket, a térségeket, ahol majd térségi tanácskozásokat tartunk. A négy térségi képviselő mellett lesz egy-egy személy az ügyvezető testületből is.

– Konkrétan, miért fognak felelni?

– Azért, hogy minden szervezetről állítsunk össze egy átvilágítás-szerűséget, az ott élő magyarságról, a magyar közösség állapotáról a településeken, milyen aktuális problémák vannak, főként oktatásra, demográfiára gondolok egy minimális felmérés szintjén, de tudjunk az infrastruktúra helyzetéről és más egyedi gondokról is. A lényeg, hogy képet kapjunk minden szervezetről, ugyanakkor ismerjük meg a prioritásokat. Persze, a prioritások is szerteágazóak, hisz nem mindegy, hogy az illető településen van-e polgármesterünk, alpolgármesterünk, jelen vagyunk-e a tanácsban, vagy nem. Minden községnek megvannak a közigazgatási céljai, ezeket szeretnénk megismerni. S ahol nem vagyunk jelen a közigazgatásban, a magyar közösségnek ott is vannak célkitűzései, lásd, például, Erdőhegyet, amelynek sajátságos problémái sajátságos megoldásokat kívánnak. Amikor az RMDSZ felső vezetésénél vagy a megyei önkormányzatnál vagyunk, tudnunk kell, hol, mit kell megoldani.

– És úgy gondolja, hogy az a két ember, akik a térségért felelnek, önkéntes munkával összeállítják ezt az átvilágítást is, ami azért óriási munka, ha precízek akarnak lenni?

– Most adatlapokat készítünk elő, s ezek alapján írják össze az elvárt adatokat, és első körben ez nem lesz több öt oldalnál. De ne felejtsük el, hogy a településeken a vezetőink mindenhol tudják, hány magyar él, milyen az oktatási intézmények helyzete, milyen kulturális programok vannak. Ezzel az összeírással év végéig szeretnénk végezni.

– Mi a helyzet az aradi magyar kataszterrel, a korábban bejelentett akcióval, hogy összeírják a megye magyarjait?

– Hát, ez nem készült el, s ha most nem is kataszter készül, de az Arad megyei magyarság helyzetéről szerintem átfogó képet kapunk majd. Fontos viszont, hogy a népszámláláskor minél több magyar pedagógus, szakember vállaljon kérdezőbiztosi feladatot, ezzel is garantálva a népszámlálás minél tisztább lebonyolítását.

– A megyei elnök alpolgármesterként szomszédos irodában dolgozik Gheorghe Falcă polgármesterrel, aki köztudottan egyedül irányítja a megyében a PD-L-t. Ez most gyors, váratlan döntések esetében előnyös?

– Több éve dolgozom együtt a polgármesterrel, kialakult egy kölcsönös tisztelet, egyértelmű, hogy bizonyos aradi problémákban elvártuk, és elvárjuk, hogy a PD-L kérdezze meg a mi véleményünket is, tehát ebből a szempontból előnyös. Azt viszont már megválasztásom után leszögeztem a polgármesternek, hogy engem megválasztottak, én nem a magam, hanem a magyar közösség véleményét, álláspontját képviselem, amikor vele tárgyalok.

– De csak egyszerűsödött Aradon az operatív ügyintézés az RMDSZ és a PD-L között?

– Természetesen, például, iskolakérdésekben, bizonyos helyzetekben igen. A napokban a Csikyre és a bentlakásra vonatkozó adómentesség problémáját próbáltuk megoldani, mondjuk operatívabban. Ez csak egy probléma, de fő cél, hogy megyei szinten minél hatékonyabban tudjunk koalícióban tárgyalni. Fontos, hogy a megyei RMDSZ-vezetőségéből, mindenki minden szinten a közösség nevében tárgyaljon, ne a maga nevében.

– A koalíciós jelenlét, a rengeteg népszerűtlen intézkedés mennyire erodálta az RMDSZ-t Arad megyében?

– Most folyik az erdélyi konzultáció, ez hamarosan lezárul, és akkor lesz bizonyos rálátásunk a kérdésre, de vannak olyan visszajelzések is a szervezetek felől, amelyek az emberek hétköznapi életére vonatkoznak, gondolok itt a fizetésekre, nyugdíjakra. A népszerűtlen intézkedések miatt érezhető egy figyelmeztetés a választók részéről, kérdezik, meddig maradnak még így a dolgok, hogyan tovább. Ilyenkor elmondom, a mi célunk a magyar közösség identitására vonatkozó kérdések képviselete akár helyi, akár kormányszinten.

– De választmányban, küldöttgyűlésen többen is gyakran nyíltan felvetették, hogy ki kell lépni a kormánykoalícióból.

– Vannak olyan vélemények természetesen, hogy meddig lehet elmenni. Ha nem kapunk semmit, és népszerűtlen döntésekben veszünk részt, az eróziót jelent, és ezt csak addig tudjuk motiválni, amíg a magyar közösség számára fontos eredményeket tudunk elérni. Mindez folyamat, de amikor a folyamat már nem áttekinthető, át kell gondolni a kormányzati részvételt.

– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból Murvai Miklós vagy Nagy István gratulált önnek a megválasztásához? Volt valami hivatalos kapcsolatfelvétel önök között?

– Nagy Istvánnal találkoztunk a pécskai Templombúcsún, beszélgettünk is, de hivatalos kapcsolatfelvétel nem volt. Oda kellene eljutnunk szerintem, hogy célunk a magyar közösség helyzetének javítása, az ellenség pedig máshol van. Főleg most, amikor látjuk, mi történik az országban, előkerült ismét a magyar kártya, a hangulatkeltés, mert minden román párt velünk kezdené a szavazatgyűjtést a jövő évi választásokra. Ilyen körülmények között még inkább alázattal kell szolgálni a közösséget, és minél jobb kapcsolatot, párbeszédet tartani az emberekkel.

– Másképp tekint a jövőben az RMDSZ Szabadelvű Platformjára, amióta ennek nem Eckstein-Kovács Péter, hanem az ön fia az elnöke?

– A döntés az új elnöké volt, ideológiailag mindenkinek megvan, és remélem meglesz egy demokráciában a lehetősége, hogy eldöntse, milyen politikai műhelyben, irányzatban gondolja az RMDSZ-en belüli megoldásokat. Aki a közösségért akar dolgozni, annak az RMDSZ-ben helye van, s egyeztetni kell azokat az ideológiákat, amelyekkel tenni tudunk a magyar közösségért.

– Családi események alkalmával akkor mostantól élesedni fognak Bognáréknál az ideológiai viták?

– Nem hiszem, egy harmincéves fiatalembernek már kiforrottak az értékrendjei, és önálló döntéseket hoz, ami természetes dolog egy európai társadalomban, amihez mi is tartozunk.