A címben felvetett kérdésre Papp Attilánál, Nagyiratos község RMDSZ-es polgármesterénél érdeklődtünk. Amint válaszában kifejtette, a kérdés nemcsak érdekes, hanem fájó is, hiszen a legutolsó népszámlálás alkalmával, sajnos, Nagyiratoson már nem volt magyar többség. Akkor ugyanis a lakosságnak mintegy 42%-a vallotta magát magyarnak, miközben 58%-a más nemzetiségnek, legtöbben román nemzetiségűnek vallották magukat.
Azóta a magyarság aránya az elhalálozások, illetve az elköltözések nyomán tovább romlott. Aradhoz közel lévén, a fiataloknak a legtöbbje oda vagy külföldre vándorolt. Az üresen maradt házakat főként román nemzetiségűek vásárolták meg, költöztek oda.
Papp Attila polgármester véleménye szerint a közelgő népszámlálás alkalmával a magyarság már a 40%-ot sem fogja elérni Nagyiratoson, de a községben sem.
Ami a hozzá tartozó településeket illeti, Nagyvarjason 1990-ben, a rendszerváltás után egyetlen nem magyar család élt, de Kisvarjason is hasonló volt a helyzet. Azóta viszont az elvándorlás, a magyar lakosság kihalása következtében, a nagyiratosi helyzethez hasonlóan, Nagy- és Kisvarjason is 35-40% körüli lehet a magyaroknak az aránya.
Ha községi szinten még kijönne a 40%, annak Papp Attila polgármester nagyon örvendene.
A jelzett számarányoknak megfelelő anyanyelvű oktatás is létezik, ugyanis Nagyiratoson működik a magyar nyelvű óvodai csoport, valamint I–IV. összevont elemi osztály, amelyet összesen 11 gyermek látogat.
A jövőbeli perspektívák sem jobbak, hiszen a házasságot kötött magyar családoknak a nagy része elvándorolt, Aradon, az anyaországban vagy Nyugat-Európában próbálnak boldogulni.
A járvány előtt megszervezett falunapok, a templombúcsú, mindenszentek ünnepe, illetve a karácsonyi ünnepek alkalmával az elvándorolt községbeli magyarok többsége megpróbált hazalátogatni.
A pandémia előtt Nagyiratoson folyamatosan működött Nagy Melinda vezetésével a Forray Népdalkör, amelynek tagjai olykor próbálnak, készülnek az újrakezdésre. Ezzel párhuzamosan, Nagyvarjason az asszonyok a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórus néven működnek. Lehetőségei szerint Nagyiratos Község Tanácsa a román nyelvű közművelődési élet mellett a magyart is támogatja, és a népszámlálással kapcsolatban is megtesznek mindent a lakosság korrekt informálása érdekében, illetve azért, hogy minden magyar annak is vallja magát – mondta el érdeklődésünkre Papp Attila polgármester.
Hozzászólások