Nem igénylik a vezetékes vizet és a lefolyót?

Simándi Sándor nagyzerindi polgármesterrel visszatekintünk a község elmúlt évi tevékenységére, illetve vázoljuk az idei terveket, pályázati elképzeléseket.

– Mit tart az elmúlt év legnagyobb megvalósításának?

– Ha nem is a legnagyobb, de bizonyára a leglátványosabb a községközpontnak a felújítása, aminek egy része önerőből, míg az aszfaltozás az 577/1997-es törvénynek 1,6 millió lejes támogatásával történt. Az artézi kút felújításához, a parkoló, a hetivásártér, illetve a berendezéseinek a megépítéséhez szükséges 250 ezer lej saját erőből történt. Feketegyarmaton felújítottuk az elemi iskola, illetve a kultúrotthon épületét kívülről. Ugyancsak Feketegyarmaton, december végén sikerült leaszfaltoztatni a Fekete-Körös partja és a mázsaház közötti 750 méter hosszú főutcát, ami a Megyei Tanács támogatásával történt, a többi felújítást azonban önerőből végeztük. Tavaly, önerőből közel 600 ezer lej értékű felújítást tudtunk elvégezni, ami tulajdonképpen a községi legelőknek a béréből, illetve egy kevés a büdzsé megmaradt részéből származott. Sajnos, nálunk sem minden olyan rózsás, amilyennek tűnhet. A két település óvodaépületeinek a felújítása ugyanis egyetlen projektben történik, a feketegyarmatit befejezték, a nagyzerindi azonban csak 35-40%-ban készült el. Az elvégzett, de ki nem fizetett munkálatok értéke 350 ezer lej, a befejezéshez azonban még közel 400 ezer lej kellene. A szükséges 750 ezer lej megszerzése képezi a jövő évi célkitűzések egy részét.

– Ezzel eljutottunk az idei tervekhez. Ismertetné őket?

– Az említett óvodaépület felújításának a befejezése mellett, sokat tervezünk. Nem kevesebb, mint 6,5 kilométer utca aszfaltozására feltehetően már az év elején kiutalnak számunkra 500 ezer lejt az 577/1997-es törvény alapján. A Megyei Tanács 20%-os leosztásából is kapunk 400 ezret, amihez saját erőforrásból hozzáteszünk 350 ezer lejt. Tekintve, hogy az aszfaltozási munkálatok 1,8 millió lejbe kerülnek, amihez egyelőre csak 1,25 millióval rendelkezünk, megpróbálunk kiegyezni a kivitelezővel, hogy a munkát végezze el a meglévő pénzből, míg a fennmaradt részt az év végi költségvetés-kiegészítéskor egyenlítenénk ki.

– Melyik utcákat akarják leaszfaltozni?

– Nagyzerinden a Vasút utcát, az iskola utcáját, az őket keresztező második utcát a futballpályáig, a templomtól a második sarokig, míg Feketegyarmaton a főutcával párhuzamos utcát, illetve a főutcára merőleges első utcát kívánjuk aszfaltburkolattal bevonni. A felsoroltaknak az összesített hossza 6,5 kilométer. Ugyanakkor elkészült a pályázat a nagyzerindi kultúrotthon padlófűtésének a geotermikus alapon történő megépítésére, ami 480 ezer lejbe kerül, 10%-os önrészt feltételezve. A Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt pályázatot január végéig kell benyújtanunk. Ezzel egy időben folytatjuk az elköltöztetett orvosi rendelő épületének a felújítását, a még hátra lévő két helyiséggel, illetve a tetőcserével. A templom közelében lévő, úgynevezett kisbolt épületét kívülről felújítottuk, amit belül is meg akarunk tenni. Benne falumúzeumot kívánunk létrehozni, amihez sokan ajánlottak fel régi bútoraikat, használati eszközöket, oda illő tárgyakat. A több mint 70 négyzetméter összterületű épületnek jobb felhasználási módját el sem lehetne képzelni. Tekintve, hogy a vízvezeték-hálózat bővítése, illetve a szennyvízlefolyó építése három éve tart, idén mindenképp szeretnénk befejezni. A víztisztítót már kipróbáltuk, vastól, arzéntól és mangántól tisztítja meg, illetve fertőtleníti a vizet. Tehát kiváló minőségű ivóvízzel tudjuk ellátni a lakosságot, de a lefolyórendszer is elkészült 95-98%-ban. Egyelőre nincs értelme a víztisztító beindításának, mivel a lakosság még nem igényli…

– Létezik, hogy nem igénylik a megtisztított vezetékes vizet? Honnan isznak?

– Mindenkinek megvan a maga kútja, onnan főznek, illetve itatják az állatokat, míg az ivóvizet az artézi kútról hordják…

– De hát az arzént tartalmaz, nem egészséges.

– Valóban, csakhogy sokan azt állítják, az őseik 100 éve azt isszák, mégis sokáig éltek. A vizet nem bánom annyira, hiszen idővel amúgy is rászoknak, a szennyvízlefolyóért azonban nagyon fáj a szívem, hiszen rengeteg kormánypénz ment el rá, sokat kellett utána járni. 2006-ban azonban nem volt választás: vagy pályáztunk az ivóvíz, illetve szennyvízlefolyó programra vagy nem. Egyébként termálstrandot sem, faluturizmust sem működtethetünk majd szennyvízlefolyó nélkül, mivel nem kapnánk meg hozzá a környezetvédelmi engedélyt. Szerintem a környezetvédelmi rendelkezések mindenképpen változni fognak olyan irányba, hogy azokat a háztartásokat, amelyek előtt lefolyó van, kötelezni fogják a rácsatlakozásra. Több olyan családról tudok, akik fúrattak 100 méteres kutat saját használatra, miközben a szennyvizet a használaton kívüli, ásott kútjukba engedik. Ez súlyos fertőgóc, amiért Németországban nem pénzbírság, hanem börtönbüntetés jár.

– Mire haladtak a Feketegyarmat és a magyarországi Dénesmajor közötti átjáró úttal?

– A vezetőpartner, Gyula már hivatalosan is megkapta az értesítést, további dokumentációt kértek, amit 30 napon belül ki kell egészíteni. Remélem, márciusban vagy áprilisban aláírhatjuk a szerződést, idén feltétlenül szeretnénk hozzáfogni az előkészítő munkálatoknak. Két nappal ezelőtt jártunk Gyulán, ahol további két Arad megyei község polgármesterével, illetve a gyulai alpolgármesterrel megegyeztünk egy pályázati ötletnek a benyújtására a Békéscsaba, Póstelek, Gyulavári, Dénesmajor, a Fekete-Körös partján Feketegyarmat, Nagyzerind, Tőzmiske, Simonyifalva, az ágyai erdőben lévő kápolna, illetve vadászház felé fordulva, Ágyán keresztül Kisjenőt érintve térne vissza Gyulára. Ha a benyújtott ötletet értékelik, elkészítjük a jelzett kerékpárútnak a tervét. A megvalósítás valószínűleg más pályázattal, több lépésben valósul meg. Mivel a Fekete-Körös magyarországi partján is halad az út, ott olyan követelmények vannak, hogy a kerékpár-úton árvízveszély idején nehézgépjárművek is közeledhessenek. Ugyanúgy szeretnénk nálunk is elkészíteni, mivel árvízveszély idején óriási gondot okoz a járműveknek a parton való közlekedése. Partról lévén szó, remélem, idén befejezik a Fekete-Körös partjának a Nagyzerind melletti megerősítését is, noha az hatalmas munka.

– Az imént termálstrandot említett, vannak ilyen terveik is?

– Egyelőre a két falu között lévő termálkút mellé sportbázist akarunk építeni, aminek az urbanisztikai tervét régóta próbáljuk megszerezni. Ott egyelőre egy éjjeli megvilágítással ellátott kézilabdapálya, illetve egy óriási öltöző épülhetne, a standard pályázat értelmében. A nagy öltözőt esetleg egy későbbi, a termálstrand megépítését megcélzó projekt esetén lehetne komolyabban hasznosítani. Remélem, idővel befektetőt is találunk hozzá, illetve az éjjeli megvilágítással működő pálya az öltözővel elnyeri a sportbarátok érdeklődését is. Folyamatosan nyomon követjük a pályázati kiírásokat, ezért reméljük, a továbbiakban is értékes projektekkel növelhetjük Nagyzerind község infrastruktúrájának az értékét.

– Köszönöm a beszélgetést.