Nobel.hu

Két Nobel-díjjal gazdagodott idén a magyar nemzet. Karikó Katalint és amerikai kollégája fiziológiai és orvostudományi Nobel-díját vette át ünnepélyesen Stockholmban az mRNS alapú gyógykezelési technológia kidolgozásáért, Krausz Ferencet és két francia tudóst pedig fizikai Nobel-díjjal jutalmazták az attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért. Mindkét kutatás a rák elleni küzdelemben is alkalmazható, noha számos más területen is jelentősen hozzájárul az emberi tudomány fejlődéséhez.

Karikó Katalin díjazása nem is olyan meglepő, neve 2020 óta minden évben felmerült, sokan szorítottak is neki, a koronavírus elleni oltás kidolgozása kapcsán vált híressé. Krausz Ferenc sikere inkább meglepetésnek számított, legalábbis a tágabb közvélemény számára, szűkebb szakmai körökben őt is esélyesnek tekintették.

Két Nobel-díj egy évben rendkívüli teljesítmény egy kis nemzet számára. Mások hosszú éveken keresztül egyet sem kapnak.

Jóllehet az elismerés vitathatatlanul őket illeti személyesen, az ő hosszú és fáradságos munkájáról van szó, a magyar nemzet – határon innen és határon túl – roppant büszke Karikó Katalinra és Krausz Ferencre, a díjakat kicsit sajátjának is tekinti. Noha évtizedek óta külföldön élnek – Karikó az USA-ban, Krausz Németországban – mindketten Magyarországon születtek, és ott is végezték tanulmányaikat. Karikó a szegedi egyetemen, Krausz pedig Budapesten diplomázott, tudásukat a magyar oktatási rendszerben szerezték. Mindketten szerény, kétkezi munkáscsaládból származnak, tudományos pályájuk a magyar iskolában és a magyar egyetemen szerzett ismeretek alapján ívelt fölfelé. Magyar kultúrában formálódtak, büszkék maradtak magyarságukra, magyar állampolgárságukat is megtartották.

Kutatásaikat már nem odahaza, hanem külföldön végezték, ami aligha meglepő, a rendszerváltás előtti és utáni években a gazdasági válsággal küzdő Magyarország képtelen volt megfelelő körülményeket biztosítani magas szintű tudományos munkájuk folytatásához. Az egyedi jellegű tudományos kutatások borzasztóan drágák mindenütt a világon, csak a leggazdagabb, legtehetősebb országok engedhetik meg maguknak, mindenekelőtt az USA. A szabadság és a pénz hazája a második világháború óta vette át Németországtól a világ első számú tudományos nagyhatalmi szerepét, következetesen gyűjti az egész világ nagy koponyáit, beleértve Nyugat-Európát is, a nyugati tudósok is egyre inkább az USA-ban dolgoznak, nem gazdag otthoni országaikban. Míg Európa – főleg Nyugat-Európa – milliárdokat fizet, hogy leszerződtesse a világ legjobb focistáit, addig az USA a világ legnagyobb lángelméit gyűjti be és fizeti meg.

De még ott sem fenékig tejföl, Karikó Katalin még az amerikai egyetemen is nehézségekkel szembesült, kutatásait egy ideig ott is alább kellett hagynia anyagi megfontolásokból. Mindez azonban nem törte le, sőt, megerősítette kitartásában, ahogy azt saját maga elmondta. A Nobel-díj odaítélésénél alighanem ezen konok kitartás is szerepet játszott a kimondottan tudományos eredmények mellett. Legfeljebb a budapesti Semmelweiss orvostudományi egyetemen (SOTE) irigykednek, hogy a szegedi egyetem már a második orvostani Nobel-díjjal büszkélkedhet, Karikó előtt Szentgyögyi Albert is ott tevékenykedett, noha Budapesten diplomázott.

Karikó Katalin nemcsak óriási tudományos karrierjével tűnik ki, hanem keresztnevével is, legalábbis családon belül: nagymamája, édesanyja, nővére és leánya neve ugyanis Zsuzsanna, nemzedékről nemzedékre öröklődő hagyományként. 

Krausz Ferenc nagylelkűen az orosz agresszió miatt szenvedő ukránoknak ajánlotta fel a Nobel-díjjal járó jelentős pénzösszeget. 

Nemcsak a magyarság, az egész világ büszke lehet a magyar tudósok sikerére, végül is a tudománynak nincs nemzetisége, a tudomány – verejtékes munkával elért – eredményei az egész emberiség javát szolgálják.

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd