A legendás magyar sportoló, a hét végén lehetett volna 90 éves.Amagyar labdarúgás története hosszú és igen bonyolult. Azért hosszú, mert a magyarok már akkor jól futballoztak, amikor más nemzetek még nem is ismerték ezt a sportot, és azért bonyolult, mert senki nem érti meg, legkevésbé maguk a magyar labdarúgók, hogy a dicsőséges évtizedek után hogyan történhetett egy ilyen arányú mélybe zuhanás. A dicsőséges évek, kétségtelenül egyik legkimagaslóbb személyisége Puskás Ferenc (Öcsi), akinek a nevét talán a világ minden szegletén ismerik, hiszen ma már mindenütt rúgják a bőrt.Puskás Kispesten született, Budapest egyik déli peremvároskájában, 1927. április 2-án.* Mint kisfiú kezdte rúgni a labdát, régen Magyarországon ezt „grundfocinak” nevezték, és minden valamirevaló pesti „srác” rövidebb vagy hosszabb ideig részese ennek az időtöltésnek. Puskás 1942-től már a Kispestnél focizik, akkor 15 éves, és rá három évre, 1945. augusztus 20-án az Ausztria elleni mérkőzésen már játszik a magyar válogatottban. Ekkor 17 éves, és 11 év múltán, 1956. október 14-én játszik utoljára a magyar válogatottban, szintén az osztrákok ellen. Puskás ezalatt a 11 év alatt 84-szer volt tagja a magyar válogatottnak és 83 gólt lőtt.Puskás neve kétségtelenül összefonódik az ún. „Aranycsapat” nevével, azzal a csapatéval, melynek tagjai pályafutásuk alatt hihetetlen teljesítményt nyújtottak, az egész akkori futballvilág bámulatára. Az „Aranycsapat” története külön fejezetet, talán könyvet érdemelne, de maradjunk „főhősünknél”, aki Magyarországról való távozása után talán még magasabb csúcsra emelkedett.A szocialista országokban az ötvenes–hatvanas években az amatőr és profi sport tulajdonképpen nem elválasztható. Profi sport papíron nem is létezett, ezt tiltotta a „szocialista” sporterkölcs, az amatőr élsportolók helyzete viszont szintén „kiváltságos” volt, akár a nyugati világ profi sportolóié. A kelet-európai népi demokratikus államok válogatott labdarúgóinak nagy része a néphadsereg, vagy a belügyminisztérium kötelékébe tartozó sportegyesületekből kerültek ki. Ez így volt Magyarországon is, Puskás kezdetben a Kispesti AC-ben játszott, majd 1948-tól a csapatból Budapesti Honvéd lett.A magyar nemzeti válogatott, mint (fél-profi) amatőr csapat 1952-ben a Helsinki olimpiai játékokon Jugoszlávia legyőzésével olimpiai bajnok lesz. Puskás ezen a mérkőzésen már csapatkapitány. Egy év elteltével az „Aranycsapat” Londonba utazik és lejátszza az „évszázad mérkőzését”. 1953. november 25-én a Wembley stadionban találkozik az angol és a magyar válogatott és a végeredmény 6-3 a magyar válogatott javára. Az angolok 90 éve veretlenek hazai pályán, a magyar csapat Sebes Gusztáv szövetségi kapitány vezetésével megváltoztatta a labdarúgás történetének irányát. Puskás 2 gólt lőtt ezen a mérkőzésen. Ez a nap a magyar futball történetében az „aranynap”, azóta is állandóan emlegetik, és persze vágyakoznak, hogy hasonló nagy esemény rehabilitálja a magyar labdarúgást. Ami igaz, az igaz: a magyar válogatott ez időszakban, 1953-54 között másodszor tud felmutatni egy kilenc mérkőzésből álló sikersorozatot, előzőleg 1917-1919 között jegyeztek hasonló periódust. A jég aztán 1954-ben megtörik, mikor a világbajnokságon, Bernben, a németek ellen elvesztik a döntő mérkőzést. A magyarok 1954-ben másodszor kerültek egy világbajnoki döntőbe, 1938-ban az olaszok elleniben veszítenek. Akkor is egy csodás csapat játszott, a legendás dr. Sárosi vezetésével, de a magyar idegrendszer és lelki alkat úgy látszik nem alkalmas egy ilyen izgalmas végjátékot a maga javára érvényesíteni.Puskás csapata az 1956-os forradalmi események időpontjában spanyolországi vendégjátékát Bilbaóban játssza. Puskás Spanyolországban marad, de a Honvéd még egy pár játékosát elveszíti és a magyar „Aranycsapat” ezzel megszűnik. A magyarok nemcsak a forradalmat veszítették el, de futball-hegemóniájuknak is vége szakadt.Az akkori események, főleg a mai fiatalok számára, már történelmet jelentenek, de még sok évnek kell eltelnie, hogy az 1956-os forradalmat és az azt követő korszakot higgadtan kiértékelhessük. A forradalom utáni menekülés az országból értelmiségiek és fiatal munkaerő ezreinek az elvesztését jelentette, de a sportban, elsősorban a labdarúgásban ért akkori veszteség nem lehet az oka annak, hogy a magyar futball azóta nem emelkedett az „Aranycsapat” színvonalára.Puskás Öcsi a Real Madridhoz szerződik és kilenc évig játszik a nagyhírű Club színeiben. Kopa, Di Stefano, Rial, Gento és Puskás alkották a Real legendás csatársorát. Puskás miután abbahagyta aktív játékosi pályafutását, mint edző dolgozott különböző országokban, így Görögországban, Chilében, Egyiptomban, Szaud-Arábiában. Legnagyobb sikerét mint edző kétségtelenül 1971-ben, a görög Panathinaikos-szal érte el, mellyel mint bajnokcsapattal bejutott az Európa Kupa döntőjébe. Puskás a FIFA statisztikája alapján is a világ első játékosai közé tartozik, három klubcsapatában: a Kispestben, a Honvédban és Realban lejátszott első osztályú bajnoki mérkőzések alakalmával lőtt gólok alapján, ő lett az évszázad gólkirálya 489 góllal. 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Aranyéremmel tüntette ki. 1999-ben megtisztelték A magyar sport tiszteletbeli nagykövete címmel és 2001-ben a magyarok a XX. század legjobb magyar férfisportolójává választják. Persze az ilyesmi mindig relatív, hiszen a labdarúgást nem lehet más sportokkal összehasonlítani, de az bizonyos, hogy a sok ismert magyar sportoló közül Puskás neve világszerte a legismertebb. 2002-ben 75 éves születésnapja tiszteletére a budapesti Népstadiont átnevezték Puskás Ferenc Stadionra. * (A dokumentumok szerint április 1-jén, az Uzsoki utcai kórházban, született, azonban az esetleges április 1-i tréfák elkerülése végett a születésnapját április 2-án ünnepelte).
***(A fenti írás, Hollai Hehs Ottó Szent Istvántól Polgár Juditig (A magyar szellem 101 kiválósága) című, 2004-ben megjelent könyvéből származik.
Hollai Hehs Ottó
Hozzászólások