Referendumot szervez az RMDSZ

Arad – Ma az RMDSZ Arad megyei székházának a nagytermébe 9 órára hirdették meg Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnök sajtóértekezletét. A nagy számban megjelent újságírót Bognár Levente megyei elnök köszöntötte, majd ismertette az országos elnök, illetve az aradi megemlékezés programját. A továbbiakban átadta a szót Kelemen Hunor szövetségi elnöknek, aki rövid köszöntőjét követően ismertette október 6-ának a jelentőségét a magyarság, különösen az Aradon élő magyarok számára. A rendszerváltás óta a román többség számára is megszokottá vált, hogy ezen a napon a magyarság megemlékezik az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 magyar honvédtábornokról. Ez természetes dolog, és nem csak a lakosság, hanem a megye, sőt a két kormány tisztségviselőinek a részvételével zajlik.

A továbbiakban kitért az RMDSZ országos szervezetének azon kezdeményezésére, miszerint december 8-án Hargita, Kovászna és Maros megyék mellett Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben is referendumot kívánnak szervezni, amiben kikérik a jelzett megyék lakosságának a véleményét, a fejlesztési régiók kialakításának a kérdésében. A törvény szerint, referendumot csakis akkor szervezhetnek, ha azt a lakosságnak legkevesebb az 5%-a igényli. Az igénylési névsorok elkészítése mind a 6 megyében folyik, ezért reméli, hogy a jelzett időpontban megszervezhetik a népszavazást, amit viszont a prefektúráknak jogukban áll megvétózni. A továbbiakban kifejtette: annak ellenére, hogy ellenzékben vannak, egyetértenek a kormány decentralizációs törekvéseivel, noha nagyon elhibázottnak tartják a pénzügyi intézmények régiós átszervezését, ami igen sok bosszúságot, utazgatást jelent a vállalkozóknak, valamint a lakosságnak. Mert hiába hozták létre a regionális hivatalokat, ha nem rendelkeznek a szükséges felépítménnyel. Vagyis a Brassóban létező regionális pénzügyi hivatalt, a csíkszeredai felszámolt irodák bútorzatával, számítógépeivel szerelték fel.

Újságírói kérdésre, miszerint össze tudják-e gyűjteni megyénként a lakosság 5%-ának az aláírását, kijelentette: ehhez nem fér kétség, hiszen ez az RMDSZ felelőssége. Abban is biztos, hogy minden megyében túllépik a jelzett küszöböt.

A verespataki bányanyitás engedélyezésére vonatkozó kérdésre válaszolva, leszögezte: az RMDSZ már az elejétől ellenezte a ciános technológiával történő aranykitermelést, ezért ezzel kapcsolatban egyetlen dokumentumot sem írtak alá.

Újabb újságírói kérdésre, ami a prefektusoknak a referendum megszervezését gátló magatartására vonatkozott elmondta: a jelenleg futó variáns mellett még két lehetőséggel rendelkeznek, amelyekről azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, de mindenképp meg akarják hallgatni a lakosság véleményét.

Újabb újságírói kérdésre, ami a jelzett megyékben működő román pártokkal, referendum ügyben történő egyeztetésre vonatkozott, a szövetségi elnök arról beszélt, hogy az RMDSZ által szorgalmazott kisebb régiók az ott élő románok érdekeit is szolgálják. A Kolozsvár, illetve Brassó központú régiók lakosai ugyanis arra is számíthatnak, hogy ezek a nagyvárosok az uniós források nagy részét elszippantják, így sokkal kevesebb pénz jut az ott lévő Csíkszeredának, Sepsiszentgyörgynek, Marosvásárhelynek, Nagyváradnak vagy Szatmárnémetinek. Mindez azt is jelenti, hogy nem csak a magyarok, hanem az ott élő románok is kevesebb pénzhez jutnak, ezért az RMDSZ által előterjesztett fejlesztési régiók semmiképp nem etnikai, hanem gazdasági szempontok szerint alakultak ki. Éppen ezért, minden, a jelzett megyékben működő román párttal is egyeztettek.

Több kérdés nem lévén, a sajtóértekezletet szervezők megköszönték az újságírók érdeklődését.