„Ritka kincsre leltünk itt az egymással való találkozás során”

A temesvári Művelődési Otthon keretében működő Eszterlánc néptánccsoport március 12-én, szombaton a Líra Teremben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A temesvári 1-es és 26-os számú Általános iskolák magyar tagozatos diákjaiból, Tamási Emese és Márton Csilla pedagógusok vezetésével alakult néptánccsoport tíz évvel ezelőtt vette fel az Eszterlánc nevet. Az Eszterlánc és kisebb testvérei, a Bóbita és a Százszorszép néptánccsoportok látványos gálaműsorral ünnepelték a kerek évfordulót.

A városi kultúrotthon Líra Termének közönségét Tamási Emese, az Eszterlánc néptánccsoport vezetője köszöntötte, aki elmondta, hogy a csoport valójában 12 éve működik, és a jelenlegi mintegy 100 táncos között olyan is van, aki már 12 éve tagja a csoportnak. A gálaest során fellépett az Eszterlánc, a Bóbita és a Százszorszép néptánccsoport, akik látványos kalotaszegi, dél-alföldi, szatmári és eszközös táncokkal örvendeztették meg a közönséget. Színpadra lépett a hagyományőrző csoport vonós zenekara Nagy Áron vezetésével és a furulyások népes csapata, akik színes népdalcsokorral lepték meg a közönséget.  Az Eszterlánc, a Bóbita és a Százszorszép csoportok történetét, megalakulásuktól napjainkig vetített képes összeállításokból is megismerhette a gálaműsor közönsége.

Tamási Emese megköszönte a szegedi Nagy Albertnek, a Szeged táncegyüttes tíz évvel ezelőtti és Gombos Andrásnak, az együttes jelenlegi vezetőjének, aki felvállalta „Berci bácsi” örökségét, hogy útjára indították és a mai napig a legmagasabb szakmai színvonalon oktatják az Eszterlánc csoport táncosait. A tíz esztendős sikertörténetből kivették a részüket Pál Krisztina és Ozsváth Erika, a 2006-ban alakult Bóbita csoport vezetői, valamint Kele Lídia, a 2012-ben „megkeresztelt” Százszorszép csoport irányítója, aki Nagy Áronnal együtt immár az Aprócskák csoport létrehozásán fáradozik. Köszönet jár dr. Erdei Ildikónak, a Bartók Béla Líceum igazgatójának és Dehelean Pavelnek, a Városi Művelődési Otthon igazgatójának a magyar néptánccsoportok hatékony támogatásáért. Az Eszterlánc-jubileum alkalmából a színpadra szólították Horváth Bélát, Röszke alpolgármesterét, aki a kezdetektől fogva felvállalta a szegedi táncoktatók Temes megyébe szállítását, és ezt a feladatot a mai napig bármikor szívesen ellátja.

A főleg „Eszterláncos szülőkből” verbuválódott közönség vastapssal jutalmazta a látványos gálaműsort, amelynek színpadán alig fértek el az ünnepelt tánccsoportok tagjai. A jubileumi rendezvény táncházzal folytatódott, ahol a gyerekek mellett akár a szülők, nagyszülők is bekapcsolódhattak a táncba!

„A bánsági magyar néptánc-mozgalom indulása óta eltelt 16 év döntően meghatározta az életemet – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tamási Emese, az Eszterlánc csoport vezetője. – Az egyéniségem, a személyiségem is sokat változott, sokkal következetesebb vagyok, sokkal jobban odafigyelek a gyermekekre, velük együtt tanulva a táncanyagot sokkal jobban átérzem, amikor egy tanuló egy bizonyos nehézséggel küszködik. Sokkal jobb a kommunikáció a gyerekekkel, hiszen a tánctáborban egyenrangú társak vagyunk, én is velük együtt tanulom meg a lépéseket.” Arra a kérdésünkre, hogy mit kaptak a gyerekek a néptánclépések elsajátítása mellett, Tamási Emese elmondta:

„A gyerekek értékes szabadidőt kaptak, mert pedagógus társaságában töltik ezt az időt, és nem akármilyen ismeretekkel gazdagodnak, hiszen az autentikus, minőségi népi hagyomány, amit átadunk nekik. Fő törekvésünk hogy a tudásanyag, az együtt eltöltött idő, amit tőlünk kap a gyermek, az mindig minőségi legyen!”

Gombos András, a Szeged táncegyüttes vezetője 2000 januárja óta jár Temes megyébe néptáncot oktatni a bánsági magyar gyerekeknek. „A mai világban rendkívül ritka kincsre leltünk itt az egymással való találkozás során – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Gombos András –, nagyon sok értékes, a magyarságért tenni akaró, gyerekszerető, a gyerekekhez értő pedagógus és nem pedagógus találkozott össze ennek a folyamatnak a során, amelybe az Eszterlánc is beleszületett, és úgy tűnik, hogy ez közös munka egyre több gyereket és családot vonz ebbe az értékteremtő közösségbe. Egyesek ezt néptáncmozgalomnak nevezik, én inkább értékteremtő közös munkának nevezem!”