Puskás Bálinttal, a Máltai Szeretetszolgálat országos szervezetének a tiszteletbeli elnökével, alapítójával a Kisiratoson megszervezett 30 éves évforduló programján beszélgettünk.
– Elnök úr, mit jelent az Ön számára a kisiratosi 30 éves évfordulón való részvétel?
– Nagy öröm számomra, amiért itt lehetek az Aradi Máltai Szeretetszolgálat megalapításának a 30. évfordulóján, egyben látni, mi történt az eltelt 30 év alatt. Amikor először érkeztem ide, a Máltai Ház helyén egy kicsiny vályogház állt, és dr. Almási Bélával osztottuk-szoroztuk, mit lehet itt tenni. Az elején munkatáborokat szerveztek, ahova a fiatalok jöttek, segítettek a munkában. Ahhoz Németországból nagyobb támogatást kaptunk az ottani Máltai Segélyszolgálattól, hasonlóképpen a németországi Rotary Clubtól is, amivel sikerült elindítani az építkezést. Amikor sikerült felhúzni az épületet, és leültünk a konyha és az étkezde fölötti teraszra beszélgetni, örömünkben megittunk egy pohár bort, mindannyian nagyon boldogok voltunk. Szerencsére Almási Béla nagy munkabírású, pozitív hozzáállású személy volt, aki nem riadt vissza a holnaptól, mindig kereste a lehetséges megoldásokat. Így sikerült felépíteni a 40 helyes szeretetotthont, ahol jelenleg 36 beutaltat gondoznak. Azok különböző egészségi állapotú emberek, a nagy részük önellátó, vagyis tisztálkodni, enni egyedül tud, mások viszont ágyban fekvők, teljes gondoskodásra szorulnak. Mai világunkban, amikor az elöregedés egyre nagyobb gondot okoz, szívmelengető a tudat, hogy Kisiratoson és Aradon is vannak emberek, akik erre áldozzák a szabadidejüket, önkéntesként, esetleg fizetett alkalmazottként, becsülettel végzik e munkát.
– Az országban hol létesültek még hasonló otthonok?
– Temesváron is működik egy hasonló otthon, de Sepsiszentgyörgyön is létezik hajléktalan-szálló, ugyanott olyan óvoda is működik, amely az erősen hátrányban lévő gyermekeket fogadja, utóbbinak is októberben lesz a 30. évfordulója. Megpróbáljuk a társadalomba visszahozni az utca emberét, a gyermekeivel együtt, az utóbbi évben 15 elkallódott embert sikerült munkába állítanunk, akik visszatértek a társadalmi életbe is. Sepsiszentgyörgyön is szeretnénk létrehozni egy idősek otthonát, amihez keressük a pénzforrásokat.
– Állami támogatásra számíthatnak-e?
– Mindig kifogásoltam, hogy az állam részéről megfogalmazódnak követelések, és természetesen egyetértek azzal, hogy bizonyos elvárásokat kell teljesíteni, vagyis bizonyos színvonalat kell biztosítani a karitatív munkában. Az állam azonban nagyon keveset fordít e kérdésre. Szerencsére számos településen a helybeli önkormányzatok támogatnak, így Temesváron, Sepsiszentgyörgyön vagy Szatmárnémetiben is finanszírozzák a tevékenységünket. Ugyanakkor pénzgyűjtési akciókat is próbálunk szervezni, ahol egy-egy bizonyos célra gyűjtünk. Példának okáért, két évvel ezelőtt egy baróti család részére gyűjtöttük, mert fogyatékkal élő gyermekeket is nevelnek. Meghirdettünk egy gyűjtést lakásvásárlásra a család részére, és két hét alatt összegyűlt a szükséges pénz. Az emberekben él, munkál a segítőszándék, meg aztán a Máltai Szeretetszolgálat az eltelt több, mint 30 év alatt végzett karitatív munkájával megszerezte a szükséges elismerést, ezért sorban létrejöttek a helybeli szolgálatok is.
– Tekintve, hogy Magyarország Kormánya támogatja p. Böjte Csaba gyermekotthonait, a Máltai Szeretetszolgálat próbált-e hasonló támogatásokat igényelni?
– Éppen egy hete beszélgettem pénzügyi kérdésekről Semlyén Zsolttal, mert voltak olyan programjaink, amelyeket Magyarország Kormánya is támogatott Erdélyben. Remélem, ezúttal is támogatják a munkánkat.
– A rendszerváltás után Nyugat-Európából rengeteg támogatás, mindenfajta segély érkezett. Manapság lehet-e hasonlókra számítani?
– Tulajdonképpen a Máltai Szeretetszolgálatot is végig a Németországi Segélyszolgálat támogatta Kisiratoson is, máshol is. Ezelőtt mintegy 8 évvel a támogatás lecsökkent, majd teljesen megszűnt. Ettől függetlenül, projektenként most is segítenek, általában minden nyugati máltai szolgálatnak a testvértelepülésén pénzt gyűjtenek, hoznak, ami szükséges, tehát a németországiakkal jelenleg is nagyon jó az együttműködésünk.
– Óhajt-e az elmondottakhoz bármit hozzáfűzni?
– Megköszönöm a munkát minden máltai tagnak, akiknek továbbra is azt ajánlom: szeretve szolgáljanak, segítsenek mindenhol, ahol szükséges!
– Köszönöm szépen a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Puskás Bálint, a Máltai Szeretetszolgálat országos tiszteletbeli elnöke szerint az eltelt több mint 30 év alatt végzett karitatív munkával megszerezték az elismerést
Hozzászólások