Talán még nem késő…

Hófúvásokban, jeges, csúszós utakban bővelkedő telünk, komoly megmérettetés elé állította a háziorvosi rendelőket. Az influenzajárvány szinte csak „cseresznye volt a tortán”. A háziorvosi munkát lekicsinylők tábora frappáns választ kapott…

Hát, igen bizony a járvány elleni harcot koordináló bukaresti Cercel professzor televíziós beszédében a háziorvosok elsődleges szerepét hangsúlyozta a grippé elleni harcban. Az idei járvány különösen súlyos eseteket „produkált”. A halálozási statisztika soha nem látott értékeket mutatott. József Attila sorai jutnak eszembe: „De ő csak ment és teregetett némán…”

A háziorvosok, akik hónapok óta kérik a rendelőik jövedelmének az emelését, nem jelentettek be sztrájkot, ahogy ezt a jelenkor farkastörvényei diktálták volna, hanem tették a dolgukat, mentették az emberi életeket, orvosi esküjükhöz híven. Sokan közülük visszatértek az éjjel-nappali állandó szolgálatra a betegek érdekeit tartva szem előtt.

Az otthon meggyógyított betegek száma, ugrásszerűen megnőtt, ha ez a sok hörghurutos, tüdőgyulladásos beteg rázúdult volna a kórházi ellátásra, több milliárdos nagyságrendű többletköltséget jelentett volna az egészségbiztosítók és az államkassza számára. Az orvosi szaksajtóban hónapok óta visszatérő téma a háziorvosi rendelők méltatlanul alacsony javadalmazása. A múlt év elején ugyanis, a kórházi orvosok fizetése ugrásszerű emelkedést mutatott, messze túlhaladva a globális egészségügyi költségvetés rájuk vonatkozó racionális részét.

Az adatvédelmi törvény a háziorvosi rendelőket anyagilag ismetelten próbára tette. A fennálló ellentmondások megvilágítására idézném a Viaţa Medicală szaklapban is említett példát, amit itt Arad megyében is a saját bőrünkön tapasztalunk. Egy kórházi szakorvos havi jövedelme sokkal nagyobb, mind egy 1300 beteget éjjel-nappal kiszolgáló háziorvosi rendelő teljes havi bevétele, ami három-négy alkalmazott javadalmazását hivatott szolgálni. Mindezek mellé, csak ennyiből finanszírozódik a fenntartási költségek nagy része (fűtés, vízszolgáltatás, villany, telefon, fertőtlenítő anyagok, sürgősségi gyógyszerek, a gépkocsi fenntartási költségei, adók.)

Az illetékesek mindeddig struccpolitikát folytattak. De ez sokáig nem fog menni. Az egész országot érintő elvándorlási hullám Arad megyét is erősen érintette, több jó házi-szakorvosunk jól fizetett franciaországi háziorvosi rendelőkben dolgozik már. Más megyékben sokkal szomorúbb a helyzet. A halálozási statisztikák jövőbeni erősödése ellen csak a mentőszolgálatra és a kórházakra hagyatkozva nem igazán lehet sikeresen küzdeni.

Nagyon nagy szükség van a jól működő háziorvosi szolgálatokra is.

Az idei grippéjárvány, nincs kizárva, hogy figyelmeztető lövés volt.

A migrációs hullám – Afrikából, Afganisztánból –, az Európára zúduló néptömegek, potenciálisan új járványok kiindulását eredményezhetik. Európában soha nem tapasztalt, szörnyű, gyors lefolyású halálos megbetegedések forrásai lehetnek (ebola, kolera, pestis stb.) Országos szinten egy ilyen lehetséges járvány ellen háziorvosi hálózat nélkül szinte lehetetlen küzdeni.

Okos egészségügyi politikával, még minden rendezhetőnek tűnik, háziorvosaink a parlament segítségét várják.

 Dr. Bakos Karoly, házi-szakorvos, főorvos Nagylakról