Távoli rokon

Szombaton este Belgiumban, Heist-op-de-Berg flamand kisvárosban, az Aradi Filharmónia ünnepi koncertje előtt ­látta el kézjegyével a testvérvárosi szerződést Luc Vleugels és vendége, Gheorghe Falcặ aradi polgármester. 

Az eseményt körülbelül négyszáz helybeli tisztelte meg, s figyelték érdeklődéssel a két polgármester rövid beszédét, amelyekben az emberek, intézmények közötti kapcsolatok fontosságáról, az eddigi közös programokról mondtak néhány szót.

Az ünnepélyes esemény és az aradi filharmonikusok – akik először vendégszerepelnek Belgiumban – óriási sikert aratott koncertje azonban csak záróakkordja volt a kora délutántól zajló programoknak.

Elsőként a két város polgármestere nyilatkozott a kapcsolatok alakulásáról, a tervekről. Meglepte az aradi vendégeket, de végül is valós dolgot állított Luc Vleugels, amikor úgy kezdte mondandóját, itt az embereknek Romániáról Ionesco, Ceauşescu és Nadia Comăneci jut az eszébe, majd később, Robert Stevensont parafrazálva kijelentette, hogy mindannyian utazók vagyunk ebben a világban, s a legnagyobb kincs, amit az ember találhat az egy barát. Hogy

Heist-op-de-Berg milyen barátot lelt most Aradban és viszont, majd kiderül az elkövetkező hónapokban, de a látottak-hallottak alapján biztosra vehető, hogy a fő hangsúly a kulturális és sportkapcsolatokon lesz, de elképzelhető, hogy ez a szerződés további flamand befektetőket vonz majd Romániába, és természetesen Aradra. Megjegyzendő, hogy talán az aradi hivatalos küldöttségnek volt ideje sétálni egy kicsit a flamand kisvárosban, s látták az aradi szemnek „zavaró” rendet, tisztaságot, a minőségi járda- vagy útburkolatot, vízelvezetőket, de főként az egységes, konzekvens urbanisztikát, amelyre csak egyetlen példát mondanék: mivel a házak jellemzően vörös vagy szürke téglából épültek, a Heist-op-den-Bergben megtelepedett két német szupermarket láncot arra kényszerítették, hogy a máshol használt szürke, semmitmondó fémelemek helyett vörös téglából építsék meg üzleteiket, a magassági szabályokat pedig kivétel nélkül betartják.

Gheorghe Falcặ beszédében elmondta, hamarosan kiderül, hogy Arad és Heist-op-den-Berg számára sokkal több a közös cél, mind amennyit eddig megjelöltek, s erre majd megfelelő keretet biztosít a valóság, a testvérvárosi szerződés aláírására pedig predesztinál, hogy az általa felfedezett levéltári anyagok szerint annak idején 202 „telepes’ érkezett Aradra a mostani Belgium területéről.

S ahogy az ilyenkor lenni szokott, a két polgármester szimbolikus ajándékokat adott át egymásnak: a házigazda Willy Van Woensel helyi festőművész téli tájképét adta át, míg a vendég Takács Mihálynak az aradi víztornyot ábrázoló munkáját nyújtotta át. Némi derültséget és feszültséget teremtett, hogy az aradiak becsomagolva akarták átadni az alkotást, a két aradi önkormányzati tanácsos hölgy Vleugels előtt tépte le a papírt, miközben Arad polgármestere majd felrobbant dühében.

A testvérvárosokat bemutató eseményen jelen voltak többek között Mariana Cismaşiu, Ovidiu Moşneag, Adriana Chirilov, Marius Ozarchevici, Traian Vlaicu önkormányzati tanácsosok.

Üzleti fórum

A rendezvénysorozat üzleti fórummal folytatódott, amelynek az volt a célja, hogy felhívja a flamandok figyelmét a romániai, aradi befektetési lehetőségekre. Elsőként Ovidiu Dragna, Románia brüsszeli nagykövete beszélt, kiemelve, hogy a nagyvállalatok mellett egyre több belga kis- és közepes vállalat is megtelepedett az országban, növekszik az érdeklődésük, majd Mugur Popovici, a nagykövetség gazdasági tanácsosa a számok, statisztikai adatok tükrében vázolta Románia kínálatát, megjegyezve, hogy a román–belga gazdasági kapcsolatok 80 százaléka flamand vállalkozásokhoz kötődik.

A száraz adathalmazt követően igazi felüdülést jelentett két flamand üzletember angol nyelvű színes, izgalmas beszámolója arról, miként látják ők Romániát, a munkavállalókat, a gazdasági környezetet. Mind Flor Peersman (Connect Group), mind Luk Vangansbeke (Pentamid Group) évek óta működteti romániai leányvállalatait, s az elmondottak alapján tökéletesen kiismerték a romániai mentalitást, szokásokat, nyers, de valós görbe tükröt állítva az ország elé, ugyanakkor többször is kiemelték a pozitívumokat, hogy miért érdemes Romániában befektetni.

Meglepő dolgot azonban nem csak Vleugels polgármester mondott korábban, aradi kollégája olyan prezentációval készült az üzleti fórumra, amellyel most otthon biztos nem merne kiállni a sajtó vagy a lakósok elé. Mintha már megtörtént volna Románia közigazgatási átszervezése, Gheroghe Falcặ egy Arad–Temes pólusról beszélt, Duna–Maros–Körös–Tisza eurórégióról, amely lenyúlik Szerbiáig, és felhívta a figyelmet, hogy a jövendőbeli flamand befektetők ebben a vízióban állítsák össze üzleti terveiket, ám prezentációjában egyszer sem mondta ki a „flamand” szót, ami vélhetően érzékenyen érintette a vendéglátókat, hisz Heist-op-den-Bergben egyetlen francia felirat sincs, és a francia szó sem népszerű, a külföldi inkább angol tudását vegye elő.

Végül Nicolae Bặcanu, a kereskedelmi és iparkamara elnökének rövid, angol nyelvű buzdítása hangzott el, felajánlva a kamara segítségét a cégalapításokhoz.

Az üzleti fórum végén a brüsszeli román nagykövetség állófogadásra hívta a megjelenteket, majd következett a már említett koncert.

Heist-op-den-Berg

A zászlajában egy hattyút mutató, 40 ezer lakosú Heist-op-den-Berg közigazgatási helyét, szerepét nehéz meghatározni, mivel Belgiumban homlokegyenest más rendszer működik, mint Romániában. A város a Flamand Tartományhoz, Antwerpen megyéhez és Mechelen kistérséghez tartozik, közigazgatási központ, további tíz település, kerület tartozik hozzá. Gyakorlatilag az egész mecheleni kistérség egy agglomeráció, ahol szinte teljesen egymásba folynak a települések, nem véletlen, hogy egy négyzetkilométeren a lakosság sűrűsége eléri a négyszázat. Heist-op-den-Berg amolyan megyei jogú város itt, amely rendkívül büszke a múltjára, kultúrájára, hagyományaira, s ezeket ápolják is. A város nevében az „op-den-Berg” azt jelenti, hogy „a dombon”, mert a régi részen, 48 méter magasan található egy csodálatos, 1310-ben épült templom. A település már a rómaiak idején lakott volt, aztán megtelepedtek a germán törzsek, 1200 környékén katonai erődítmény is épült, a gazdaságot azonban a középkortól kezdve a mezőgazdaság húzta, mai napig számtalan farm működik, fő tevékenységük a szarvasmarha-tenyésztés. A jelenlegi városháza 1844-ben épült, a helybeliek joggal büszkék a vasúti múzeumra, a tartományi farm-múzeumra, a szélmalmokra, a magántulajdonban lévő, és ezért zömében a nyilvánosság elől elzárt kastélyokra, a templomokra, kolostorokra.

Irházi János/Heist-op-den-Berg