Tengerre magyar... és a fiumei karneválra!

Fiume. A magyar tengerhajózás bölcsője. Azon kevés politikai célkitűzés, amiben Kossuth Lajos és Gróf Széchenyi István is egyetértetett. A kis adriai halászfalu felfejlesztése nélkül nem lett volna közvetlen kapcsolata Magyarországnak a világkereskedelemmel. És nem lett volna fiumei karnevál sem.

A farsangot 1910-ben rendezték meg először, amikor még Fiume a Magyar Királyság része volt, egyfajta „corpus separatum”. Majd az első világháború után az olasz–horvát–magyar kikötőváros is megsínylette az államhatárok erőszakos megváltoztatását; olasz kalandorok és jugoszláv partizánok Fiuméhez és „fiuman” nyelvjárást beszélő lakosságához méltatlan megmozdulásokat szerveztek. Ezért és a titói idők után legközelebb csak 1982-ben élhette át újra a város a vidám farsangi felvonulást. Azóta a fiumei harmadik legnagyobb karnevállá nőtte ki magát a világon a velencei és a brazil riói farsang után.

2023-ban a több ezer felvonuló – szám szerint 91 csapatba szerveződve – ünnepelt, táncolt, énekelt, durrogtatott, integetett ilyenkor. A nézők, látogatók száma pedig legalább százezer fő volt idén, vagy még inkább sokkal több. Megbecsülni sem lehetett valójában.

A legtöbb csapatra jellemző, hogy színes, álarcos maskarába bújt 1-2 éves kortól egészen a 99 éves korig. Egy nagyobb kocsit vettek körül, ahonnan szólt a horvát, dalmát, olasz zene. És természetesen ezeken a platókon volt elérhető a „muníció” is, az az isztriai vagy dalmát bor, a krajnai sör.

Déli 12.00 órakor kezdődött a felvonulás a kikötő legjellegzetesebb épülete, az Adria-palota elől indulva. A felvonulók végigmentek a Riva Szapáry-n, azaz a Szapáry tengerpart nevű utcán egészen a Színház épületéig. Majd befordultak a hajdani Kossuth utcába, hogy a mediterrán hangulatú Corso sétálóutcán táncolják végig az este 20.00-ig tartó felvonulást.

S hogy miért több ez a karnevál számunkra mint Európa többi farsangi felvonulása? Mert Fiumében, a magyar időkben alapított fesztiválról van szó. Mert Fiumében él még 500 magyar, akik Polák Ilona vezetésével ma is nagy szeretettel várnak minket. Mert a város díszletei, a Mária Terézia hullámtörő nagymóló, és Baross-kikötő (ma is ez a neve: Porto Baross); a kikötőben a vasbakokon találhatóak a magyar feliratok: „Skull Mátyás vasöntödéje, 1893” nagyon is otthonossá teszi a várost. Mert nincsen erőltetett XXI. századi progresszió. A felvonulást a résztvevők nem akarják értelmetlen politikai üzenetekkel megtölteni, egyszerűen csak jól akarják magukat érezni az emberek, és ezt átadni a város többi lakójának és vendégeinek is. Ahogyan Közép-Európa többi országában, úgy Horvátországban sem ütötte fel a fejét az erőszakos, európai civilizációnk végét eredményező agymosás. Ezekért együtt nagyon élvezhető a fiumei karnevál, amelyet mindenkinek ajánlok jó szívvel.

Miklós Gábor,

a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója