Amint arról annak idején beszámoltunk, folyó év február 24–25-én a temesvári Boavista Szálló tárgyalótermében az Országos Vidékfejlesztési Hálózat régiós tájékoztató értekezletet szervezett, amelynek fő témaköre, a 2014/145. Törvény értelmezése volt, amely a mezőgazdasági terményeknek a szabadpiacokon való értékesítését szabályozza. Az ott elhangzottakat az Arad megyei résztvevő, Kocsik József AMMGE-elnök sommázta, ezúttal viszont Gál Tamás Mihályt, az Aradi Mezőgazdasági Szaktanácsadási Iroda főtanácsosát a jelzett törvény alkalmazásának a részleteiről faggatjuk.
– Főtanácsos úr, tudtommal a törvény lényege, hogy az eddigi Termelői könyvecskéket (Carnet de producător) újakra cserélték. Mit kell tudni azokról?
– Lényeg, hogy módosították a mezőgazdasági terményeknek a szabadpiacokon történő értékesítési feltételeit. Igaz ugyan, hogy a 2014/145. Törvény a Hivatalos Közlönyben 2014. november 3-án történt megjelenésével lépett életbe, mivel azonban a régi Termelői könyvecskék a következő év júniusáig voltak érvényben, akik a megújítást igénylik, azoknak már az új törvény szerint kell eljárniuk. A régi helyett a továbbiakban a Termelői bizonylat érvényes, ami tartalmazni fogja a gazda kultúráinak, állatainak a mennyiségére, a fajtáira vonatkozó tudnivalókat. Vagyis, csak olyan mezőgazdasági terményeket, állati eredetű termékeket árusíthat, amelyeket a tevékenysége során maga állít elő.
– Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva, miben változhat a továbbiakban az értékesítés?
– Tulajdonképpen az új rendelkezést a viszonteladók, vagyis az üzérkedők kiiktatása végett hozták, ezért a vásárló felé a Kereskedői füzet egyik lapjának a kitöltésével, átadásával igazolja az eladás, illetve a vásárlás tényét, adatait.
Mivel hivatalos iratról van szó, a helyi polgármesteri hivatalok által kibocsátott Termelői bizonylatok érvényességéhez szükség van a mezőgazdasági, állattenyésztési, esetleg kertészeti civilszervezeteknek a jóváhagyására is. Hogy haza beszéljek, tehát az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a jóváhagyására is szükség van. A civilszervezeteknek a Bizonylat-kibocsátó közigazgatási egységekben is fiókszervezetekkel kell rendelkezniük. Ahol viszont nincs helyi kirendeltségük, az ottani polgármesteri hivatalok felkérhetik a Szaktanácsadó Irodát a bizonylatok jóváhagyására.
– Mivel az AMMGE egész Arad megyére kiterjedő tevékenységet folytat, bármilyen településen jóváhagyhatja e bizonylatokat?
– Amely községek polgármesteri hivatalaiban, helybeli tagokra hivatkozva be vannak jegyezve, ott igen. A bejegyzéshez, a polgármesteri hivatalokhoz be kell nyújtaniuk az adószám, az alapszabályzat, a létrehozásukról szóló törvényszéki határozat, az előző évi könyvelőségi mérleg, továbbá az országos, esetleg nemzetközi civilszervezetekhez való tartozás dokumentumainak a másolatát. E dokumentumok birtokában, a községek vezetősége választhat a helyi vagy ott kirendeltséggel rendelkező civilszervezetek közül. Ha viszont egy szervezetnek sincs ott hivatalos képviselete, a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Irodához fordulhat segítségért.
– Mi a személyes véleménye a piaci árusítás új metodológiájáról?
– Szerintem, okosan kigondolták, hiszen a helybeli termelőket legjobban az ott működő szakmai civilszervezetek képviselői ismerik a legjobban, ezért a terményekkel való üzérkedést, a viszonteladást valószínűleg kiiktatják, az adózás is átláthatóbbá válik, ugyanakkor az új rendszer több bürokráciával jár, amit a termelők általában nem kedvelnek.
– Köszönöm a tájékoztatót.
Hozzászólások