Történelem és titkos (ál)történelem

Csütörtökön is folytatódott a drogprevenciós előadássorozat a Hunyad megyei magyar napok keretében a dévai Téglás Gábor iskolában. Kalóz János kolozsvári pszichológus külön előadást tartott valamennyi középiskolás évfolyamnak, melyen részletesen ismertette a kábítószer-fogyasztás ártalmait.

A megye magyar iskolájának diákjai azonban nemcsak a káros szenvedélyekről hallhattak a magyar napok során, hanem Déva és a Hátszegi-medence történelmi és turisztikai jellegzetességeiről is. Schreiber István nyugalmazott tanár, helytörténész „magas Déva várát” mutatta be a diákoknak. A IV Béla király idején épült vár fontos szerepet töltött be a középkorban, amikor a Maros völgyének erdélyi bejáratát ellenőrizte. A magyarországi másik bejáratot pedig testvére, a Maroslippa határában lévő solymosi vár őrizte. A dévai vár azonban nemcsak a középkorban játszott fontos szerepet, hanem a törökellenes háborúkban, a Horea-féle felkelésben, illetve az 1848–49-es magyar szabadságharc idején is. Az akkori műveletek során robbant fel a puskapor-raktár, mely tönkretette a kővárat, azóta csak romok maradtak.

Nem lévén katonai jelentősége, Déva legrégibb civil épülete, a Bethlen Gábor által építtetett Magna Curia viszont épségben megmaradt, manapság a megyei múzeum működik benne. Ez is fontos szerepet töltött be a magyar történelemben, nemcsak Erdély aranykorának fejedelme kapcsán, hanem az „erdélyi Vénusz”, Széchy Mária révén is, akinek szépsége európai hírnevű volt.

A Hátszegi-medence is gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, noha a Téglás Gábor iskola diákjai inkább a több millió évvel ezelőtt ott élő törpe-dinoszauruszokra voltak kíváncsiak. Ezek maradványait Nopcsa Ferenc báró találta meg és tanulmányozta a tizenkilencedik század végén, s ezáltal új tudományt alapított, ismertette a megye büszke történelmi örökségét Schreiber István.

Arvisurák: történelmi titkok, vagy regénybe illő fantázia?

Petrozsényban is a történelem volt a téma szerdán délután, a Jézus Szíve kollégiumban rendezett könyvbemutatón. Melyen a hallgatóság gyakran elképedt, néha kuncogott a szerző, Kacsó József sci-fi irodalomba illő, képtelenségekben hemzsegő történelmi eszmefuttatásán.

Tudták-e, hogy a hunok – egyiptomi és sumér testvérnépeikkel együtt – földönkívüli eredetűk révén az emberiség egyik legősibb civilizált népe, mely az ázsiai Altaj-hegységben feltalálta a fémet és annak megmunkálását, majd a mai Korea területén hajóhadra szállt, s rövid dél-amerikai kitérő után – ahol lerakták az Andok civilizációjának alapjait –, már az utolsó jégkorszak idején is a Kárpát-medencében jelentek meg? Testvérnépük Egyiptomba vándorolt, ahol a magyarhoz közel álló nyelvükön peremes épületnek nevezték építészeti remekműveiket, melyek a görögök félreértése révén piramisokként válták ismertté világszerte – legalábbis Kacsó József szerint.

Hát azt tudták, hogy a dákok a hunok és a székelyek testvérnépe volt? A 24 hun törzs egyikének ugyanis Tarkós volt a neve, amit a görögök ismét félreértettek és trakoszként jegyezték le, a dákok pedig a trákok egyik alcsoportját alkották! Sőt, Decebal (netán Decsebál, ha már „eredeti magyar” rovásírással nem tudjuk leírni) dák fejedelem anyja parajdi székely nő volt! Kacsó József eme állítását – melyen a könyvbemutató közönsége kuncogott – a román nacionalisták bizonyára nagyra értékelnék! Amúgy a Kr. e. 4015-ben alapított Parajd a legrégebb székely település, a székelyek Kárpát-medencébe való bevándorlása kereken 4000 évig tartott, úgy, hogy pontosan 100 évenként újabb és újabb harcosok érkeztek!

Abszurditások, szellemi ámokfutás? A történészek, sőt, a minimális történelmi kultúrával rendelkezők számára bizonyára annak tekintik. A Petrozsényból Székelyföldre került Kacsó József viszont komolyan gondolja, „A hunok történelme az arvisurák szerint” című bemutatott könyvében ilyen eszméket tárgyal. Az arvisurák a hunok titkos történelme, melyet aranylapokra írtak rovásírással. A rovásírást és az „igazi történelmet” pedig Szent István király kezdte üldözni, s az üldözés azóta tart.

Kacsó József eszmefuttatása igencsak meglepte a könyvbemutató közönségét, a történészeket pedig valósággal felháborítaná. A hollywoodi sci-fi filmek forgatókönyvírók viszont bizonyára másképp látnák!