Tóth Sándor kopjafájánál

Harmincadszor gyűltek össze Tóth Sándor Maros-parti kopjafájánál az emlékezők, bár első alkalommal nem december 23-án, hanem 1990 tavaszán, amikor a székelyudvarhelyiek jóvoltából a két faragott kopjafa egyikét Aradon felállították. (A párja a hódmezővásáhelyi temetőbe került.)

Mint emlékezetes, Tóth Sándor hódmezővásárhelyi gépkocsivezető 1989. december 22-én segélyekkel megrakott teherautójával és két kísérőjével Temesvárra indult, de Aradon azt tanácsolták neki, hogy maradjon itt, Temesvárra az út veszélyes. Akkor, immáron a diktátor futása után, valóban erősen lőttek. Az itt maradás azonban végzetesnek bizonyult számára: a várhíd közelében, autója kabinjában, halálos lövéseket kapott december 23. hajnalán.

A megemlékezésen idén, a szemerkélő eső dacára különlegesen sokan vettek részt, főleg a hivatalosságok közül. Timotei Seviciu aradi ortodox érsek vagy Király Árpád r. kat. főesperes az állandó jelenlévők közé tartoznak ugyanúgy, mint az aradi ’89-es forradalmárok csoportjai vagy Valeintin Vocilă, az aradi forradalmárok egykori vezéregyénisége. Prefektust azonban még tán soha nem láttam a kopjafánál, szokatlanul sok volt a katonatiszt, a rendőr (nem csak a rendet felügyelők). Hódmezővásárhely rangos küldöttséggel képviseltette magát: Tóth Sándor özvegyén, Nóra asszonyon kívül eljött a város polgármestere, Márki-Zay Péter és alpolgármestere, dr. Berényi Károly.

A megemlékezést Bognár Levente aradi alpolgármester nyitotta meg román és magyar nyelvű beszédével. Egyebek közt kiemelte: harminc év elteltével elmondhatjuk, hogy valóban felejthetetlen mindaz, ami 1989 decemberében történt, hogy a szabadság szeretete hozta össze mindazokat, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül, akiknek elegük volt a diktatúrából és a kommunista zsarnokságból. Timotei Seviciu érsek azt hangsúlyozta, hogy nincs jogunk elfelejteni az áldozatokat, és Tóth Sándor testvérünk részese akart lenni a szabadság fölötti örömünknek. Legyen áldott emléke örökké – tette hozzá.

Arad alpolgármestere, Ionel Bulbuc, Hódmezővásárhely polgármestere és alpolgármestere, valamint Valentin Voicilă a romániai forradalom összefüggéseibe helyezve beszélt Tóth Sándor hősiességéről és helytállásáról, s valamennyien kiemelték a román–magyar egyetértés, összefogás szükségességét.

Az ünnepség koszorúzással zárult (eközben a Csiky egy kis dalcsoportja karácsonyi énekeket adott elő), az első koszorút Nóra asszony helyezte a kopjafa talapzatára.