Tudományos eseményekkel megtűzdelt jubileum

Az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetem idén ünnepli fennállásának húszéves évfordulóját.

Az ennek kapcsán tervezett rendezvénysorozat nyitó eseményére ma került sor egy nagyszabású sajtóértekezlet keretében, amelyen egyrészt egy nemzetközi, román–magyar tudományos konferencia megrendezését jelentették be a Szamos–Körösök–Maros–Tisza vízmedence természetes ökorendszerével kapcsolatban, másrészt a vizes területekről az elmúlt év végén Kolozsvárott megjelent tudományos kötetet mutatták be nyilvánosan.

 

1971. február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezményt, melynek hivatalos elnevezése: Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről (vizes területekről), különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire. 1975-ös lépett hatályba, és 1993 óta ünneplik február 2-án A vizes területek nemzetközi napját. A világ minden tájáról 2000 decemberéig 123 ország csatlakozott hozzá.

Talán mondanunk sem, kell, hogy – egyezmény ide, egyezmény oda – szűkebb és tágabb környezetünkben igen sok a tennivaló a vizes területek védelme érdekében. Mintha világszerte a döntéshozók nem tudnák: a szárazföldünk 6%-át kitevő vizes területek látják el élelemmel az emberiség felét – hívta fel a figyelmet igen vehemensen a téma fontosságára Marian-Traian Gomoiu, a Román Tudományos Akadémia levelező tagja, a tudományos konferencia egyik fő szervezője, az említett kötet szerkesztésének irányítója.

A román–magyar együttműködést az a már régi, de gyakran figyelmen kívül hagyott felismerés indokolja, hogy az ökorendszerek nem ismernek államhatárt, és, bár ez így, konkrétan nem hangzott el: Magyarország sokkal inkább érdekelt az együttműködésben, hisz valamennyi érintett folyó vize oda folyik be... Aurel Ardelean rektor finoman csak arra utalt, hogy vízgazdálkodásban van mit tanulnunk a magyarországiaktól.

A május 7–8-án a mácsai kastélyban sorra kerülő nemzetközi tudományos konferenciának szervezői a házigazda aradi magánegyetemen kívül a Debreceni Egyetem, a Szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet, valamint a Romániai Biológiatudományi Intézet, és mindez a Román Tudományos Akadémia égisze alatt – tegnap a román és magyar szervezők újabb közös munkaülést tartottak szervezési kérdésekről.

A magyar vendégek közül a tegnapi sajtóértekezleten Zsiga Miklós, a Debreceni Egyetem vegyészprofesszora a már 15 éves, a két országot egyaránt érintő kérdésekben, a szegediek és az aradiak között zajló együttműködés eredményes folytatásának fontosságát hangsúlyozta, amely személyes, baráti kapcsolatok kialakulását is magával hozta. Gál Dénes, a Szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet vízökológiai osztályának tudományos munkatársa azt emelte ki, hogy a két ország természetes ökorendszere most már egy szélesebb, közös politikai-gazdasági rendszerbe, az európai közösséghez tartozik, ami jó lehetőség újabb közös projektek beindítására.

A már említett, különben igen vaskos kötet ökológiai szempontból közelíti meg a vizes területek kérdéskörét, előbb elméletileg, majd gyakorlatilag, elsősorban a Duna és a Duna-delta, de nem utolsósorban – az Aurel Ardelean vezette Goldiş-csapat hozzájárulásának köszönhetően – Románia északnyugati vizes világát mutatja be, igen gazdag képanyaggal. Kár, hogy – bizonyára anyagi meggondolásokból – egyetlen színes kép sincs benne. Következik a Maros alsó mentének a tudományos feldolgozása, amely már eddig is komoly hátérrel rendelkezik.

A május eleji konferencia – amelytől komoly gyakorlati javaslatokat remélnek a döntéshozók számára! – csak a nyitást jelenti, a jubileumot az aradi magánegyetem még további számos tudományos rendezvénnyel ünnepli meg.