TULAJDONJOG (I.)

Király Andrea ügyvéd közreműködésével havi jogi rovatot indítunk. Célunk eligazítani olvasóinkat a jogi kérdések útvesztőiben. A témákhoz várjuk a kedves Olvasók internetes hozzászólásait, kérdéseit, esetleg témajavaslatait.

A hányadrészes tulajdonközösség   

A tulajdonjog az a jogi intézmény, amely a tulajdonost arra jogosítja, hogy a birtoklási, használati és rendelkezési jogot, kizárólag saját maga, saját erejéből, egyéni érdekből, mások háborgatása nélkül gyakorolhassa vagyontárgya fölött. A tulajdonos az említett jogokat köteles a hatályban lévő jogi normák és törvények tiszteletben tartásával gyakorolni.  

Az egyéni tulajdonjog mellett a polgárjogi törvénykönyv egy olyan jogi lehetőséget is szabályoz, mely szerint egy vagyontárgy (lehet ingó – pl. autó – vagy ingatlan – pl. ház vagy telek) egyszerre két vagy több személy tulajdonába tartozik. Ezt a jogi intézményt hányadrészes tulajdonközösségnek hívjuk, és azok a személyek a közös tulajdonosok, akik a birtoklási, használati és rendelkezési jogot együtt gyakorolják vagyontárgyuk fölött. Ilyen esetben egy vagyontárgy, felosztás nélkül, két vagy több személyhez is tartozik egyszerre.  

A hányadrészes tulajdonközösség adódhat örökösödés esetében, amikor az örökség megszerzésére két vagy több örökös is jogosult, de ennek forrása lehet szerződés is, amely által több személy együtt szerzi meg azt a bizonyos vagyontárgyat. 

A hányadrészes tulajdonközösség legfőbb tulajdonsága, hogy egy közös tulajdonos sem rendelkezhet, valamint jogait sem gyakorolhatja egyedül a teljes vagyontárgy felett, ugyanakkor minden közös tulajdonosnak van egy meghatározott része a vagyontárgy fölött (pl. hogyha egy hányadrészes tulajdonközösségben álló ingatlan két közös tulajdonos tulajdonában áll, mindkettőnek külön-külön ½ a része az egészből). Mivel, ilyen esetben a vagyontárgy önmagában nincs felosztva, azt a meghatározott tulajdonrészt, amellyel minden közös tulajdonos rendelkezik, hányadrésznek nevezzük.

 

A közös tulajdonosok jogai a teljes vagyontárgy fölött

A fent említettek alapján, egyik közös tulajdonos sem jogosult arra, hogy a birtoklási, használati és rendelkezési jogot kizárólag saját maga, egyéni érdekből gyakorolhassa a hányadrészes tulajdonközösségben álló teljes vagyontárgy fölött.

A birtoklási, azaz a hányadrészes birtokközösségi jog, a közös tulajdonosokat felhatalmazza arra, hogy a hányadrészes tulajdonközösségben álló vagyontárgyat egyszerre, egymás jogainak tiszteletben tartásával, együtt birtokolják. Abban az esetben, ha az egyik közös tulajdonos háborgatja társa birtoklási jogát, a sértett fél bírósági eljárást kezdeményezhet a háborgató ellen.

A hányadrészes tulajdonközösségben álló vagyontárgy fölötti használati jogot, minden közös tulajdonosnak jogában áll gyakorolni, a következő szabályok tiszteletben tartásával: egyik közös tulajdonos se akadályozza társát a használati jog gyakorlásában, valamint egy közös tulajdonosnak sem áll jogában változtatni a vagyontárgy rendeltetésén (pl. lakásból nem alakíthat irodát). 

Ami a rendelkezési jogot illeti, elméletileg átalakító vagy javító munkálatokat a teljes vagyontárgy felett egy közös tulajdonos kizárólag csak társai beleegyezésével végezhet. Gyakorlatilag viszont ez a szabály enyhült. Minden közös tulajdonosnak megengedett, hogy fenntartási vagy igazgatási cselekményt egyedül végezzen a teljes vagyontárgy felett (pl.: ha egy hányadrészes tulajdonközösségben álló ház udvara javításra szorul, egy közös tulajdonos véghezvihet egyénileg, saját költségére javítási cselekményt, ha társai ezt nem ellenzik). 

Egyetlenegy közös tulajdonos sem írhat alá rendelkezési cselekményt (nem tulajdoníthatja el sem adás-vételi szerződés, sem más szerződés által) a teljes vagyontárgyat illetően, csak abban az esetben, ha társai is aláírják azt.

 

A közös tulajdonosok jogai a meghatározott hányadrész felett

Minden közös tulajdonosnak van egy meghatározott hányadrésze a vagyontárgyból. Ezzel a bizonyos résszel szabadon rendelkezhet, akár el is tulajdoníthatja egy másik közös tulajdonos vagy egy harmadik személy részére is. Utóbbi esetben, ha a meghatározott hányadrész megszerzője egy harmadik személy, az illető közös tulajdonossá válik ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel, mint a hányadrész eladója.    

Senki sem kötelezhető arra, hogy közös tulajdonosként élje le az életét, ezért a következő cikk arról fog beszámolnii, hogyan bontható fel a hányadrészes tulajdonközösség.

 

Király Andrea 

ügyvéd