TULAJDONJOG (III)

Az osztatlan vagyonközösség (Dreptul de proprietate în devălmăşie)

Az osztatlan vagyonközösség a tulajdonközösség (dreptul de proprietate comună) azon formája, melyben a közös tulajdonosok még csak egy bizonyos hányadrésszel (cota parte) sem rendelkeznek a vagyontárgy (bun) felett. Tehát, a közös tulajdonosok együtt használják a tulajdonközösségben lévő vagyontárgyat, de a hányadrészes tulajdonközösséggel (dreptul de proprietate pe cote părţi) ellentétben, egy közös tulajdonos sem rendelkezhet azzal a bizonyos hányadrésszel a vagyontárgy felett. Az osztatlan vagyonközösség forrása lehet a törvény vagy egy szerződés is.

Jogrendszerünk egyetlenegy osztatlan vagyonközösséget ismer el: a házastársak között létrejött osztatlan vagyonközösséget. Ez nem azt jelenti, hogy a törvény tiltja a szerződés által létesített osztatlan vagyonközösséget. Ilyen értelemben, a jogalanyok (személyek), akik nem házastársak, megegyezhetnek, hogy szerződés útján vagyontárgyaik felett osztatlan vagyonközösséget létesítsenek.

A házastársak vagyontárgyai felett létesített osztatlan vagyonközösség

Ezen jogi intézmény, mely jogrendszerünkben az egyetlen, arra hívja fel a házastársak figyelmét, hogy a házasság ideje alatt szerzett vagyontárgy, függetlenül attól, hogy melyik fél nevén szerepel, közös vagyon (bun comun) azaz osztatlan vagyonközösségben nyilvántartott. (pl. hogyha a házasság ideje alatt vásárolt ház a telekkönyvi kivonatban csak a feleség nevén szerepel, a férj ugyanolyan tulajdonosnak minősül, és válás esetén felosztására kerül sor, úgyhogy mindkét fél egyformán részesül az illető vagyontárgyból). A házasság ideje alatt szerzett vagyontárgy hiába szerepel csak az egyik fél nevén, közös vagyonnak számit. A házastársak között létrejött e szabállyal ellentétes megegyezés érvénytelen.  

A házastársak együtt, közösen kezelik, használják valamint rendelkeznek a házasság ideje alatt szerzett vagyontárgy felett. Abban az esetben, hogyha csak az egyik fél gyakorolja a kezelési (dreptul de administrare), használati (drept de folosinţă) vagy rendelkezési jogot (dreptul de dispoziţie) a vagyontárgy felett, vélelmezett (se prezumă = feltételezett), hogy a másik fél is beleegyezik ezen jogok gyakorlásába (pl.: ha a házasság ideje alatt vásárolt autót, teljesen mindegy hogy kinek a nevén szerepel, az egyik fél eladásra bocsájtja, az adás-vételi szerződés érvényes, anélkül, hogy mindketten aláírják azt). E vélelem által, a szakirodalom, valamint a joggyakorlat egy hallgatólagos megbízást (mandatul tacit reciproc de reprezentare) hozott létre a házastársak között. Ez viszont csak egy egyszerű vélelem (prezumţie relativă), mely bármikor megcáfolható, bizonyítékokkal megdönthető (pl.: ha a feleség nevén szerepelt autót, melyet házasság ideje alatt vásároltak, a férj eladásra bocsájtja, a feleség bizonyíthatja, hogy nem egyezett bele az adás-vételi szerződésbe, így a szerződés megtámadható).  

A házastársak közti hallgatólagos megbízás kétféleképpen korlátozható: közös megegyezésen alapuló korlátozás és törvényes korlátozás.

A felek megegyezhetnek egymás között, hogy a hallgatólagos megbízás alatt gyakorolt használati, illetve rendelkezési jog nem az összes házasság ideje alatt szerzett vagyontárgy, hanem csak ezen vagyontárgyak egy részére érvényes. De a törvény által felépített korlát ennél sokkal fontosabb. Ingatlanok (telkek, házak és más építmények) törvény szerint, kivételt képeznek a hallgatólagos megbízás intézménye alól. Tehát, a házasság ideje alatt szerzett ingatlan eltulajdonítható (a înstrăina) és terhelhető (a greva) (pl.zálog létesítése) mindkét házastárs írásos beleegyezésével.  

Az osztatlan vagyonközösség a házasság felbontásával megszűnik létezni. Válás esetén, mindkét fél egyformán részesül az osztatlan vagyonközösségben lévő vagyontárgyból.

Vagyontárgyak melyek nem lehetnek osztatlan vagyonközösség részesei

Amikor az osztatlan vagyonközösségről beszéltem, nem hiába ismétlődött a „házasság ideje alatt szerzett vagyontárgy” kifejezés. Vagyontárgyak, melyeket a felek a házasság megkötése előtt szereztek nem minősülnek közös vagyonnak. A házasság előtt szerzett vagyontárgyból lehet közös tulajdon, abban az esetben, ha a házasság ideje alatt a tulajdonos házastárs az illető vagyontárgyat rá írja a másik fél nevére is. Ez a művelet azonban egyáltalán nem ajánlatos!  

Nem lehet osztatlan vagyonközösség részese az a vagyontárgy sem, melyet az egyik házastárs, a házasság ideje alatt örökösödés (succesiune), illetve adomány (donaţie) útján szerzett (pl.: hogyha a házasság ideje alatt a férj örökölt egy házat, ez a vagyontárgy saját tulajdonnak minősül/ugyanakkor, saját tulajdonnak számít az a vagyontárgy is, melyet a feleségnek adományoztak a házasság ideje alatt). A kivétel erősíti a szabályt elve alapján, a házasság ideje alatt örökölt vagy adományozott vagyontárgy abban az esetben válik az osztatlan vagyonközösség részesévé, ha a rendelkező (dispunător = az a személy akitől örököltek, illetve aki adományozott) is úgy akarja. Mindezek mellett nem lehetnek osztatlan vagyonközösség részesei a következő vagyontárgyak sem: személyes javak, szakma gyakorlására rendeltetett javak, tudományos munkáért vagy elismerésként szerzett javak, kártérítés, mely csak az egyik félnek jár, valamint a saját tulajdonban lévő vagyontárgy pénzbeli értéke.

Király Andrea ügyvéd