Újító jellegű beruházások megvalósítását szeretnék

Az elmúlt évek Nagyiratoson is a különböző támogatási források elnyeréséhez szükséges pályázatok megírásával és a szükséges iratok begyűjtésével teltek, hogy a község a környező településekkel együtt a lehető leggyorsabb ütemben fejlődhessen. A pályázatok jelentős része a Nagyiratos közigazgatása alá tartozó településekre vonatkozik, de olyan támogatási forrásokat is megcéloztak, amelyek elnyeréséhez más településekkel együtt közösen nyújtottak be pályázatot. 

„Minden elérhető programra vannak kész projektjeink, az Anghel Saligny-programban van egy olyan projektünk, amely az Iratos községben lévő összekötő utcák leaszfaltozására vonatkozik, azt tudni kell, hogy a hozzánk tarozó településeken: Nagyvarjason és Kisvarjason is az utcákat 90%-ban leaszfaltoztuk különböző pályázatokon keresztül, de önerőből is korszerűsítettünk két utcát, és Nagyvarjason az RMDSZ segítségével találtunk forrásokat két utca leaszfaltozására. Az Anghel Saligny-programon keresztül 3,5 km útszakaszon az összekötő utcák leaszfaltozására nyújtottunk be pályázatot, annak elkészítése hosszadalmas feladat volt. Hatástanulmányt, megvalósíthatósági tervet és engedélyeket kellett szerezni, így most már a tanácsadó cég, amely ebben segített nekünk, feltölthette a minisztérium oldalára, hogy szerződést köthessünk, és elkészíthessük a kivitelezési tervet. Nagyvarjason befejeztük két utca leaszfaltozását, egy-egy kilométer hosszúságban, még van egy kis rész, ami aszfaltozásra vár, ezt az Anghel Saligyny-programon keresztül szeretnénk megvalósítani. 

Tovább fejlesztettük a vízhálózatot. Nagyvarjason volt két szakasz, ahol nem volt vízvezetékrendszer, ezt önerőből sikerült megvalósítanunk, így a falu 100%-a le van fedve vezetékes vízhálózat szempontjából. Mindenütt, Nagyiratoson, Nagy- és Kisvarjason is rendelkezünk fővezetékkel, hogy az emberek rácsatlakoztathassák otthonaikat az ivóvízhálózatra. 

Amiben az Arad Megyei Tanács 5-6 éve a partnerünk, az a járdák korszerűsítése. Ez évek óta zajlik. A tőlük kapott támogatáshoz hozzáadtuk az önrészünket, és minden évben a támogatás mértékétől függően zajlik a korszerűsítés, így nagyiratos községében szinte minden járdaszakaszt sikerült felújítani. Itt a régi járdákkal kezdtük a felújítást, de vannak olyan utcák, ahol nem volt soha járda, és mi öntöttünk járdát. Ugyanígy Nagyvarjason is felújítottuk egy utcában a járdát. Amiben szintén a megyei tanács támogatott minket, az a Nagyiratosi Polgármesteri Hivatal korszerűsítése és bővítése, mert nem volt egy gyűlésterem, vagy díszterem a polgári esküvők számára. Erre kértünk pénzt a megyei tanácstól, kipótoltuk az önrészünkkel, és most folyamatban van a kivitelezés” – mondta Papp Attila polgármester.

Nagyiratoson és a hozzá tartozó településeken összesen 11 térfigyelő kamera működik, amelyeket lassan szintén szeretnének korszerűbb eszközökre cserélni, ugyanakkor a gazdasági válság okán egekbe szökő árak miatt a helyi önkormányzat nagyobb önrész kifizetése mellett is tartotta magát a helyi utak korszerűsítéséhez. A drágulás miatt az önkormányzat egy szintetikus műfüves pálya kivitelezéséről kénytelen volt lemondani, mert bár az AFIR-on keresztül kaptak támogatást a megvalósításra, a kivitelezési árak a duplájára emelkedtek, és így túl sokba került volna a kivitelezése. 

Több pénzt biztosítanak az iskolák működtetésére, mint amennyit a szabályok meghatároznak

„Minden évben korszerűsítjük a járdák egy-egy szakaszát, az utakat minden évben javítgatjuk, és támogatjuk a helyi iskolákat is. Nemrég benyújtottuk az iskolák felszerelésére vonatkozó pályázatot a RNRR-hez. Az iskola fejlesztésére a helyi költségvetésből mindig több pénzt adunk az iskolának, mint amennyi az iskolai kvóta szerint járna, hogy ezzel is támogassuk a működéshez szükséges feltételeket biztosítsuk. Ennek köszönhetően úgy vélem, nagyon szépen sikerült felújítani az épületet. Az iskolabusz működtetése a hivatal feladata, azzal a környező településekről a nagyiratosi iskolába szállítjuk a diákokat. Nagy fájdalmunk, hogy magyar iskola nem működik már. Az előkészítőben és az elemi osztályokban még vannak magyar gyerekek, de nem túl sokan” – mondta Papp Attila, Nagyiratos polgármestere. 

„A PNRR-n keresztül meghirdetett PNRAS vidéki iskolák fejlesztésére fordítható forrásokból a teljes 3 éves futamidejű projekt során korszerűsítettük az iskola könyvtárát, az informatikatermet és az okostermet. A helyi közigazgatás segítségével pályázatot nyújtottunk be a PNRR iskolai felszerelések beszerzésére vonatkozó pályázatára, modern iskolai bútorokat és interaktív táblákat szeretnénk vásárolni minden osztályba. Továbbá óvodai bútorok, óvodai informatikaterem berendezésére és oktatói anyagok vásárlására pályázunk. A PNRAS-ba a projektet az iskola vezetősége, a PNRR-be a pályázatot a helyi önkormányzat nyújtotta be az iskola számára. Az iskola nagyon jó együttműködésben áll a helyi önkormányzattal, így ez utóbbi minden évben részt vesz az iskola által szervezett június elsejei, karácsonyi, húsvéti és iskola másként alkalmából szervezett eseményeken. Amire még szükség volna, az iskola udvarán lévő sportpálya felújítása, amit támogatásból, magánvállalatok hozzájárulásából, gyűjtésből, vagy egyéb forrásokból szeretnénk megvalósítani” – mondta Joarza Ancuța, a Nagyiratosi Általános Iskola igazgatója.

A helyi iskolában történt beruházásokról a szülők is jó véleménnyel vannak:

„Összességében elégedett vagyok az iskolában történt felújításokkal. Az óvodában új asztalokat és székeket kaptak a diákok, s az iskolában is kicserélik majd a régieket. A nagy iskolában a felújítások nagyon szépen sikerültek, de a kis iskolában is szükség volna felújításra. Ugyanakkor mivel kisebbségben vannak a magyarok (megj.: az iskolában főként román nyelvű oktatás zajlik), úgy gondolom, nagyobb mértékben kéne a magyar gyermekek oktatását támogatni, hogy a diákokat ne vigyék más településekre iskolába, hanem itt maradjanak. Úgy gondolom több forrásra lenne szükség, hogy megőrizzük ezt a kis magyarságot” – mondta egy magyar édesanya. 

A román tagozat részéről egy édesanya szintén elégedetten nyugtázza a helyi közigazgatás és az iskola vezetőségének gyümölcsöző együttműködését: 

„Nagyon jó véleménnyel vagyok az iskola vezetősége és a helyi önkormányzat közötti együttműködésről. Úgy vélem, a legjobbat nyújtották, hogy a lehető legtöbb pályázatot elnyerjék, és fejlesszék a települést. Látszik, hogy a polgármester úr a mi jólétünket tartja szem előtt, és az iskola igazgatónőjét is az érdekli, hogy mindenki elégedett legyen. Törekvéseiknek köszönhetően új interaktív táblákat szereztek be, és megújult az iskola könyvtára is” – mondta Ina Sapungiu. 

„Nagyiratoson van egy futballcsapatunk, s azt minden évben támogatjuk. A helyi egyházakat szintén támogatjuk – nálunk az ortodox, a katolikus és a más vallásúak is támogatásban részesülnek. 

Kisiratossal együtt pályáztunk a PNRR-n keresztül egy elektromos mikrobusz beszerzésére, ami jelenleg zajlik, és ennek keretében egy elektromos járműtöltő állomást is nyertünk a mikrobusz töltéséhez, és még kapunk két töltő állomást, amelyeket a hivatal előtt fogunk felszerelni, ez látogatóink elektromos járműveinek töltését teszik lehetővé. 

Amivel sokat vesződtünk az, hogy bevezessük a gázhálózatot a településre, úgy hogy egy fővezetéken keresztül Nagyiratost és környékét és Kisiratost is ellássuk vezetékes gázzal. Ehhez elkészítettük a hatástanulmányt, a szükséges engedélyeket beszereztük, mert nagy szükségünk volna a vezetékes gázra, de még várjuk, hogy egyáltalán részesülünk-e támogatásban, mert a megvalósítás nagy összegbe kerül. Minden esetre, mi minden dokumentációt elkészítettünk, nemrég a fejlesztési miniszterrel is beszéltünk a beruházásról, amelynek megvalósítása valóban nagy összegbe kerül, mert a fővezetékből érkező magas nyomású gázt át kell alakítani közepes nyomásúvá, hogy ellássa a településeket földgázzal, és a lakosok számára is felhasználható legyen. A beruházás költséges része az átalakító rendszer kiépítése. 

Egy másik beruházás, amellyel már régóta foglalkozunk egy geotermális fűtőrendszer kiépítése. Ennek megvalósításához évek óta folyamatosan csak azon dolgozunk, hogy meglegyen a fúrási engedély, amit sikerült megszereznünk és aláírtam. Ez azt jelenti, hogy két kutat kell fúrjunk, egymástól kb. 1 km távolságra, amelyek közül az egyiken kihúzzák a meleg vizet, a másikon pedig visszapumpálják a meleg vizet. A kihúzott vizet egy átalakító rendszerre kötnénk, s az lehetővé tenné a középületek – az iskolák, a kultúrotthon, az önkormányzat épületének – fűtését. A rendszeren öt évig nem dolgozhatunk, kezdetben csak rá kell csatlakoznunk, öt év után viszont a falué marad a termálvizes kút. A tervezetet egyelőre még nem nyújtottuk be, mert nagyon nehezen szereztük meg a licencet a kút fúrásához, és úgy gondoltuk, ha nem kapjuk meg az engedélyt, nincs miért pénzt kiadnunk a pályázatra. Ettől függetlenül, ha a megszabott öt év lejár, a település bármit kezdhet a termálvízzel, fűthet más épületeket is, elláthat egy strandot meleg vízzel, mert a becslések szerint 60 C°-os víz van alattunk. Magának az engedélynek a megszerzése bonyolult folyamat volt, mert egy csomó vizsgálatot és felmérést kellett végezniük a szakembereknek, geológusoknak, hogy bizonyítsák, valóban van a földben termálvíz, de így már csak az van hátra, hogy amint adódik egy ilyen jellegű pályázati lehetőség, benyújtsuk a már kész pályázatunkat. Folyamatban van a középületek napelemekkel történő felszerelésére vonatkozó pályázatunk elkészítése is. 

Szeretnénk a kultúrotthon épületén belső felújítást végezni. Szeretnénk korszerűsíteni a villanyhálózatot, lecserélni az ajtókat, festeni és meszelni az épület belsejét. A kultúrotthonban elektromos fúvórendszer biztosítja télen a fűtést és nyáron az épület hűtését. Ezekből a rendszerekből négy működik az épületben, fokozatosan szereztük be azokat az elmúlt években. A kultúrotthonban felújítottuk a konyhát, amely, nem akarok dicsekedni, de olyan, hogy négycsillagos szállodáknak nincs ilyen” – mondta a polgármester.

„A pandémia óta nem szerveztünk falunapokat. A megyei tanácstól kapott forrásokból magyar napokat szerveztünk, ami nem volt éppen falunap, de mégiscsak egy kis ünnepség volt. Mi arra a pénzösszegre rátettünk még egy keveset a helyi költségvetésből, és így a román közösség számára is hívtunk előadókat, mert azt tudni kell, hogy Nagyiratoson a magyar lakosok száma nem teszi ki a lakosság 45%-át. Van egy nyugdíjas közösségünk, akiket segítünk. Nagyiratoson és Nagyvarjason van egy asszonykórus, s még ha nem is olyan aktívak, mint régen, számíthatnak a támogatásunkra, ha szükséges” – mondta Papp Attila. 

A következő tíz évre terveznek

„Abban az esetben, ha a termálvíz hasznosítását célzó pályázat megvalósul és letelik az az öt év, amiben csak a középületek fűtésére használhatjuk a vizet, arra is találhatunk egy pályázatot, hogy egy strandot kiépítsünk. Ugyanígy szeretnénk szennyvízhálózatot kiépíteni. Nemrég megnyertünk egy a Környezetvédelmi Minisztérium által meghirdetett pályázatot egy önkéntes alapú hulladékleadó kialakítására, aláírtuk a minisztériummal kötött szerződést, ez kivitelezés alatt áll. Ez lényegében egy Európai Uniós projekt. Sokat gondolkoztunk, hol alakítsuk ki a lerakót, mert ahova eredetileg terveztük, nem bizonyult a legideálisabb helynek. Tovább keresgélve arra jutottunk, hogy felvesszük a kapcsolatot a minisztériummal, és elmondták, hogy nem kötelező beltelken kialakítani a lerakót. Arra jutottunk, hogy Kisvarjason van egy mező, és ebből csatoljuk le a szükséges 3000 négyzetmétert, kivezetjük oda a vizet, 200 méter utat kell öntsünk, villanyt kell kivezetnünk, de ott van minden 200 méterre, és nincs messze, sőt minden település lakosai számára elérhető távolságban van.” 

A hulladéklerakó létrejöttével a helyi lakosok itt adhatják le az olyan hulladékcsoportba tartozó szemetet, amelyet a hulladékszállító vállalat esetleg nem szállít el. Beleértve az építkezési, textil, gépolaj, használt olaj, gumiabroncs, fém stb. hulladékot. 

„Nagyon sok mindent köszönhetünk az RMDSZ-nek. A megyei tanács és az RMDSZ támogatásával minden évben kapunk támogatást fejlesztéseink megvalósítására, amelyek nélkül nem fejlődhetnénk olyan ütemben, mint az elmúlt 10 évben. Az elmúlt 10 évben nagyon sok támogatást kaptunk, amelyek, ha egyszerre nem is tesznek ki túl nagy összeget, de ha ez szépen lassan összeadódik, akkor meglátszik. Ez tényleg az RMDSZ képviseletének az eredménye, mert másként sok beruházás nem tudott volna megvalósulni” – zárta a beszélgetést a polgármester.