Újraéleszteni a kihalófélben lévő hagyományokat

Tekintve, hogy Fazekasvarsándon a Török házaspár szokta szervezni a kulturális események zömét, Török Sándor RMDSZ helybeli elnöknél az idei programok felől érdeklődtünk. 

Amint elmondta, február elejére terveztek egy pálinkakóstolót a környékbeli, magyarlakta települések pálinkás gazdáinak a részvételével. Az időpont azonban túl korainak bizonyult, de inkább azért halasztották el, mert még nem sikerült találni egy hivatásos pálinkabírát. Mert nem szeretnének úgy eljárni, ahogyan a szatymazi pálinkaversenyen látták, hogy egy bizottság kiválasztotta az általa legjobbnak talált 6 pálinkát, amelyeket megszámoztak, majd egy urnából kisorsolták a nyertest. Török Sándor azt szeretné, ha egy hivatásos pálinkaszakértő közreműködésével megszervezendő előkóstolón kirostálnák a gyenge minőségű pálinkákat, hogy a versenyen a szakértő nevezhesse meg a szakmailag legjobb pálinkát. A pálinkabírát tehát továbbra is keresik, amint találtak, egy későbbi időpontban mindenképpen sort akarnak keríteni a pálinkaversenyre.

A szombaton sorra kerülő farsangi mulatságra is meg szerették volna hívni a nagyváradi Matyi Műhely Társulatot, a Kutyakaparókabaréval, csakhogy egyetlen nap színházi előadás és bál, a helybeli potenciális közönségnek anyagilag, soknak tűnt. A nagyváradiak előadása nincs elvetve, mert abban reménykedik, hogy még a farsangban megszervezhetik a fellépésüket. Egy ilyen rendezvény megszervezéséhez egy kis anyagi segítségre is szükség van, mert ha nem jön el legkevesebb 100 ember, gondok lehetnek a gázsi kifizetésével.

A településen régi hagyománya van a maszkázásnak, ami az utóbbi időben úgy működik, hogy az óvodások, az iskolások, valamint a felnőtt fiatalok a ruháikra különböző rongyokat, szalagokat aggatnak, álarcot öltenek, majd végigjárják a falut, ahol az ismerősöktől kolbászt, szalonnát, tojást és vöröshagymát kapnak. A maszkázás után a kapott élelmiszerekből a kultúrotthonban közös vacsorát készítenek, amit együtt fogyasztanak el, nagy vígasság, mulatság közepette. Fiatalkorában a maszkázás komoly dolognak számított, a regruták szervezték, méghozzá szigorú szabályok szerint: akkoriban három fajta maszkázó volt, a tisztségviselők, a főszervezők, illetve a maradékok, akiket még nem soroztak be katonának. Manapság azonban, amikor már senkit nem visznek katonának, ráadásul a fiatalok is alaposan megfogyatkoztak, azok mennek maszkázni, akik akarnak, a tizenévesektől, a huszonévesekig, sőt még idegenek is csatlakoznak hozzájuk. E hagyományt semmiképpen nem szeretnék, ha kihalna, nehogy a májusfaállítás egykori szép hagyományának a sorsára jusson. Török Sándor fiatalkorában még állított májusfát, de az ő korosztálya idején szakadt meg a hagyomány. Tulajdonképpen májusfát is a regruták állítottak, zenével járták végig a lányos házakat, amelyeknek a kapuira minden lánynak az udvarlója májusfát állított. Mindenhol megvendégelték őket, egész napos, nótázással, mulatással egybekötött program volt, szinte másnap hajnalig. Tulajdonképpen a fiatalabb legények is májusfát állítottak a nekik tetsző, úgymond kiszemelt lányoknak a kapuira, csakhogy nem zeneszóval, hanem csendben tették. A helybeli fiatalokkal már megvitatták a májusfaállítás újraélesztését, csakhogy kissé bonyolultnak tűnik, hiszen manapság nincsenek regruták, kevés a fiatal, ráadásul a lányokkal is egyeztetni kellene a dolgot.

Tekintve, hogy a fazekasvarsándi templomkertben áll Arad megye egyetlen Kossuth-emlékműve, azt minden évben egy kis ünnepség keretében megkoszorúzzák március 15. és október 6. alkalmával. Az eseményt általában a vasárnapi istentisztelet után szervezik, hogy részt vehessenek az aradi megemlékezésen is.

Húsvét előtt szeretnének kézműves foglalkozást szervezni a gyermekek számára, tojásfestés, húsvéti díszek készítésének a témakörében.

Örvendetes dolog, hogy december óta a fiatalok használják a régi kultúrházat, ahol programokat szerveznek, amelyeknek a jövedelmével is maguk gazdálkodnak, de rendben is tartják az épületet. Legutóbb, a programok bevételéből egy pingpongasztalt készíttettek maguknak.

Húsvéti bált is terveznek, míg június 1-jén, a gyermeknapra táncházat kívánnak szervezni, táncoktató vezetése mellett.

Augusztus 9–10-én, újra szeretnék megszervezni a falunapot vagy napokat. Még nem dőlt el, hogy egy- vagy kétnapos rendezvény legyen-e, de a programban mindenképp szerepelni fog a fogathajtás.

Augusztus 20-án kirándulást terveznek a debreceni virágkarneválra, ahova egy autóbusznyi embert kívánnak elvinni.

Újdonságnak számít a faluban, hogy a közelmúltban sikerült véglegesíteni a Katica Egyesületnek a hivatalos bejegyzési procedúráját, ezért a tervezett kulturális rendezvények zöme az Egyesület égisze alatt kerül megszervezésre.

Novemberben szeretnék megszervezni a kerek évfordulósoknak a születésnapját, ahova természetesen, meghívást kapnak a házastársak is. Ugyancsak a Katica Egyesületnek a szervezésében tervezik az adventi kézműves foglalkozást, de Mikulás-ünnepséget is terveznek az óvodások és az iskolások részére. A tervezett rendezvényeikhez csakis az RMDSZ közvetítésével reménykednek bármilyen támogatásban, ugyanis a község polgármestere is az érdekvédelmi szervezethez irányította a támogatás végett hozzá fordult tanácsosokat – mondta el érdeklődésünkre Török Sándor, az RMDSZ helybeli szervezetének az elnöke.