Választás előtti életkép Aradról

Indulok hazafelé a trianoni előadásomról, ami a Jelen Ház színháztermében volt, s ahol több mint 100 csikys gimis diák hallgatta meg, csendben, fegyelmezetten. Hálásan köszönöm a gimnázium vezetőjének, Spier Tünde igazgatónőnek, a Jelen Házból Csipkár Nándornak, Bege Magdolnának, a Nyugati Jelen főszerkesztőjének és Gyulai Ágnesnek a segítséget!

Szóval, taxit hívnak. Megérkezik. Köszönök magyarul, majd románul, s gyorsan hozzá is teszem: milyen nyelven beszélhetünk? A taxis is köszön, és mondja románul, hogy mindegy!

A nehéz bőrönd be a csomagtartóba, irány a vasútállomás! Közben kíváncsiskodom egy kicsit, hogy miért „mindegy”, milyen nyelven? Mondja, hogy ért magyarul is, de nagyon keveset beszél. Akkor nem nyaggatom, gondoltam, inkább konvertáljunk románra! Nekem ugyan nehezen megy, de nem adnak el. Aztán a kíváncsiskodás ragályos, ugyebár, és megkérdezi, hova utazom. Nem a székely eszemet vettem elé, s nem azt válaszoltam, hogy haza, hanem simán bedobtam a helység nevét. Ott lakom? – így a kérdés. – Igen.

És itt jön a kanyar! Fogózkodjatok!

Azt mondja, ez a kb. 50-55 év közötti, jámbor hangú román ember:

– Isten óvja meg magukat a baloldali győzelemtől, mert Orbán egy karakán ember. Nem ereszkedik térdre senki előtt, s a nép oldalán áll! Minket, az egész országot, a mi vezetőnk, aki bólogat és behódol az amcsiknak – akik most röhögnek a markukba – bele akar vinni egy háborúba! Váj s ámár dé noj, csé né ástéáptö! Isten segítse magukat április 3-án!

Eddig a beszélgetés...

Megérkeztünk!

Autóból ki, adtam borravalót, nem keveset; bőrönd ki; köszönés: legyen egy szép napja! – mondja. Szavai őszinték, nem a megszokott, odahajított. Én is – a gombóccal a torkomban s a döbbenettől majdhogy nem sokkos állapotban – minden jót kívánok neki, jó munkát, és egy őszinte Dóámné azsutö-t!

Mindjárt Békéscsabán vagyok, s még mindig torkomban a gombóc. Elgondolkozom azon, hogy... De nem is írom le, hogy min, inkább hagyom, hogy ti is megérkezzetek!

Isten óvjon mindnyájunkat itt, a Kárpát-hazában!

S „hogy szellem és ne hús tegyen

magyarrá, s nőjünk ég felé,

testvér-népek közt, mint a fák,

kiket mennyből táplál a Nap.” (Babits)

Meister Éva színművésznő