Zsil-völgyi földesúr

Könyvbemutatóval ért véget Petrozsényban a római katolikus Caritas Házban a két hétvégre elnyúlt Zsil-völgyi magyar kulturális napok rendezvénysorozata. Kutasi Csaba helyi RMDSZ-elnök köszöntötte a hazajárónak tekinthető, Budapesten élő Maderspach Kingát, aki újabb könyvvel tért vissza a pandémia okozta kényszerszünet után. 2019 őszén mutatta be ükapjáról, Maderspach Károlyról szóló Időhidak című könyvét, most viszont annak unokájáról, Maderspach Viktorról – Egy Zsil-völgyi földesúr – szóló, korabeli fényképekkel és újságkivonatokkal gazdagon illusztrált kötetét hozta el.

Ahogy a név is bizonyítja, a híressé vált Maderspach család német eredetű, s a tizennyolcadik században került Magyarországra. Nevezetesen a Bánságba, ahol a család megalapította Ruszkabányát, elindította a vaskohászatot, majd későbbi nemzedékek életre keltették a Zsil völgyét. A kőszénbányászatot ugyanis a Hoffmann és Maderspach családok indították el, és azáltal kezdődött az addig roppant gyér lakosságú vidék benépesítése.

A Maderspach család azonban nemcsak a Bánság és a Zsil völgye iparosodásában játszott kiemelkedő szerepet, a reformkor polgárosodási folyamatában is fontos szerepet töltöttek be példaértékű hazaszeretetükkel. Maderspach Károly nemzetközi viszonylatban is jelentős találmánya, az íven függő, vonórudas vashíd fontos állomása a hídépítés történetének. Ő építette meg 1832-ben Magyarország első vashídját, majd 1838-ban pályázott a Pestet és Budát összekötő állóhíd megépítésére. Az 1848–49-es szabadságharc idején ruszkabányai kohóművében fegyvereket gyártott a harcoló honvédeknek, amiért nagy árat fizetett. Az osztrák megtorlás és felesége, Buchwald Franciska megalázása öngyilkosságba kergette, ismertette ükunokája a tragikus családi történetet.

A család nem adta fel, Károly fia, Viktor a Zsil-völgyébe költözött, ahol fúrásokat, méréseket végzett, vagyis elindította azt a munkát, amely végül is a vidék benépesedését és gazdasági fejlődését eredményezte. A hétvégén bemutatott könyv azonban nem róla, hanem azonos nevű fiáról, ifjabb Maderspach Viktorról (1875–1941) szól. Aki nagy tiszteletnek örvendett a Zsil völgyében a békebeli szép időkben, és különösképpen az első világháborúban. A katonatiszt – és szenvedélyes vadász – Maderspach Viktor ugyanis önkéntes csapatot alakított saját költségén helyi férfiakból a bányavidékre betörő román hadsereg kiűzésére. Akárcsak nagyapja, ő is nagy árat fizetett magyar hazafiságáért, az impériumváltás után, 1921-ben a román securitate-előd siguranța csapdába akarta csalni, hogy elfogja, de Viktor túljárt az eszükön, s hegyi ösvényeken sikerült elmenekülnie Magyarországra, ahol részt vett a Sopron megtartásáért folyó küzdelemben, majd katonai pályán vált ismeretessé. Menekülésének útvonalán évente hegyi túrákat szerveznek a bányavidéki magyarok, az idei Zsil-völgyi magyar kulturális napok alkalmával is volt.

Szűkebb pátriájába, Zsil-völgyi szülőföldjére azonban soha sem térhetett vissza, birtokát elvesztette, szeretett hegyeit, barátait, ismerőseit sosem láthatta többé, ami örök fájdalom maradt számára, hangsúlyozta a könyv szerzője.

Elmondása szerint könyvében Maderspach Viktort, az embert szándékozik bemutatni, Magyarországon ugyanis inkább katonai pályafutását és vadász-könyvei alapján ismerik. Az embert, ahogy családja és a Zsil-völgyiek ismerték. A családkutatás részeként Maderspach Kinga immár 15 esztendeje ellátogat a Zsil völgyébe, ahol számos barátra lelt. „Úgy jövök ide, mintha haza jönnék, annyi szeretettel fogadnak!” Ezért kicsit nehéz is hagyományos értelembe vett könyvbemutatót tartani, inkább baráti beszélgetésnek tekintette a szombati rendezvényt, melyen fel is kérte a szép számban összegyűlt magyarokat, hogy bátran szóljanak hozzá, kapcsolódjanak be a beszélgetésbe.

Meg is tették, a lupényi Bodó József nyugalmazott történelemtanár, aki az adatgyűjtésbe is besegített számos újdonsággal ismerkedett meg, holott 8-9 könyvet olvasott már Maderspach Viktorról és maga is írt róla. A fakitermelés jelentős mértéke azonban őt is meglepte, a Zsil völgye nemcsak a kőszénbányászatról szólt, a könyv közel 400 régi fényképe pedig valós csemege a bányavidék magyarsága számára.

Maderspach Kinga ugyanis rengeteg levelet, családi ereklyét és levéltári anyagot tanulmányozott át, illetve számos helyszíni kutatást is tett a Zsil völgyében. Ebben a petrozsényi Mártonossy Imola óriási segítséget nyújtott, mondhatni oroszlánrészt vállalt az anyag beszerzésénél. A petrozsényi hölgy amúgy is valós kincsesbánya a Zsil-völgye múltját és bányászatának történetét illetően, erről a könyvbemutató résztvevői személyesen meg is győződhettek. Maderspach Kinga virágcsokorral köszönte meg Mártonossy Imola segítségét, illetve köszönetet nyilvánított Kutasi Csaba főszervezőnek és Ciprian Șcheianu plébánosnak a könyvbemutató megszervezéséért. A helyiek tisztelete jegyében Kutasi Csaba is virágcsokrot adott át Madespach Kingának.