92 évnyi asszimilációs politika

Kilencvenkét éve folytatódik a romániai magyarok asszimilációjára irányuló politika, fejtette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, rámutatva, jelenleg az oktatási törvény előírásait használják fel erre módszerként.

Tőkés László az EMNT és az Európai Szabad Szövetség (EFA) háttérintézményeként működő Maurits Coppieters Központ Szovátán tartott autonómia konferenciáján kijelentette, Erdélyben „asszimilációs politika” folyik.

„1920-ban Erdély lakosságának 55 százaléka volt román, 45 százalékát – tehát majdnem a felét – pedig magyarok, németek és más kisebbségek alkották. Az erőszakos asszimiláció, a kivándorlás és a kolonizálás következtében jelenleg a magyarok a lakosság kevesebb, mint 20 százalékát teszik ki, a románok pedig több mint 80 százalékát. Közel 3 millió embert hoztak ide Erdélybe. Ortodox kolonizálási politika folyik, amely arra alapul, hogy ahol van tó, ott vannak halak is, és ha nincsenek halak, építenek egy templomot, és jönni fognak a románok is. Erdélyben az utóbbi 20 évben 2000 ortodox templom épült fel: csak Nagyváradon 21, Marosvásárhelyen 16, Kolozsváron szintén (…) A Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem 50 évvel ezelőtt teljesen magyar volt. Most még egy szakot sem lehet létesíteni ott, ahol a magyarok többségben voltak” – mondta Tőkés. Később a sajtónak kijelentette, hogy a romániai magyarok asszimilációja 92 éve folyik, és bár a módszerek különböznek, a cél ugyanaz marad.

„Romániában 92 éve folyik az asszimilációs politika. Mutatis mutandis, a módszerek, eszközök és körülmények mindig változnak. Három fontosabb periódus van: a két világháború közötti, a kommunista és a kommunista utáni, amely teljességgel különbözik, különbözőek a módszerek és a körülmények, de a román nemzeti stratégia fő célkitűzése és fő prioritása változatlan. Példaként felhozom a kollektív jogok megvonását tőlünk, ami különböző törvények által történik, például a tanügyi törvény által. Természetellenes körülmény az, hogy nem sikerül visszaszereznünk több mint ezer egyházi iskolánkat, és továbbra is vegyes iskolák vannak. Nekünk megvoltak saját iskoláink, nincs szükségünk a román oktatási rendszer gyámságára. Még az oktatási minisztériumban is volt autonóm oktatási osztályunk korábban, amelyet nem kaptunk vissza. A magyar oktatás irányítása alacsony szinten van, alá vagyunk rendelve az oktatási politikának, melynek sokszor sovén megnyilvánulásai vannak. Mindig a kormányt alkotó pártok színezetétől, illetve a vezető személyektől függ ez” – fejtette ki Tőkés.

Tőkés felvetette, hogy az ortodox egyházon keresztül „kolonizálás folyik”, hangsúlyozva, hogy nagyon sok ortodox templom épült főként azokon a vidékeken, ahol a magyarok többségben vannak, bár az egyházközségi tagok száma nem indokolná ezt.

„Áldatlan dolog, hogy Jézus Krisztus Urunk nevében a szükségesnél több ortodox templomot építenek. Annál is inkább, mert észre lehet venni, hogy azokon a településeken építik a templomokat, amelyekben a magyarok többségben vannak, így a templomépítés által spirituális kolonizálás folyik. Úgy gondolom, hogy sehol máshol a világon nem is képzelnék el azt, hogy 20 év alatt 20 ortodox templom épüljön egyetlen városban. Ez van Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Szovátán is van vagy öt ortodox templom. Világos tehát, hogy az ortodox egyház a román nacionalizmus kolonizálási politikája mellé állt. Ez is egy módszer – Erdély román asszimilációja” – mondta Tőkés.

Tőkés megemlítette azt a tényt is, hogy Ortodox Püspökséget hoztak létre Kovászna és Hargita megyében.

„Nálunk egyetlen esperesi körzetben, Bihar megyében van annyi lélek, mint az ortodox egyházban, Székelyföldön. Tehát van egy esperesi rangú ortodox egyházközség, amit püspöki rangra emelnek. Világosan kitűnik a nacionalista törekvés az Ortodox Püspökség ottani létrehozásából. Én szeretem ortodox testvéreimet. Tehát nem az ortodoxizmusról beszélek, hanem arról a nacionalista politikáról, amely felhasználja céljaira az ortodox vallást is” – szögezte le Tőkés László.

Tőkés szerint 1990 után Erdélyben „2000 ortodox templomot és vagy 40 kolostort építettek fel”. (Mediafax)