A bankok nem vonulnak ki Romániából

Theodor Stolojan PDL-s európai parlamenti képviselő az RFI-nek adott interjúban úgy vélekedett, a külföldi bankok nem fognak kivonulni Romániából, mert ez egy „nagyon jó piac”, ahol „azt csináltak, amit akartak”.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol, némely bankok ki fognak-e vonulni Romániából, Stolojan így felelt: „Nem, határozottan nem, mert Románia nagyon jó piac a bankok számára! Azt csináltak, amit akartak nálunk. Emlékezzenek csak, az 1990-es év elején senkinek nem volt hitelkártyája az országban, sem takarékkártyája, a legtöbb embernek a CEC-nél volt takarékszámlája. Tehát a bankok teljesen szűz piacra törtek be a banki szolgáltatások tekintetében, és a legkülönfélébb jutalékokkal, illetékekkel dolgoztak Romániában, amelyeket anyaországaikban nem mertek volna bevezetni. Valóban nagyon jó profitot termeltek Romániában. Nem fognak innen elmenni, mert Románia továbbra is jó üzleti lehetőségeket kínál számukra.”

Stolojan egyetért Németország eurókötvényekkel kapcsolatos érvelésével.

„Egyetértek Németország érvelésével. Nem természetes az, hogy egy vagy két ország számára, amely nem óhajtotta betartani a fegyelmet a közpénzekkel való gazdálkodásban, az állami költségvetésben, egész intézményrendszer épüljön ki az EU szintjén: mert hát mi is lenne ennek a rendeltetése? Egyik vagy másik ország megrendszabályozása? Voltak szabályok, a Gazdasági stabilitási és fejlődési egyezmény, amit rendszeresen megszegtek, sajnos, Németország és Franciaország beleegyezésével is” – monda Theodor Stolojan.

Hozzátette, ugyanakkor óriási az érdeklődés és a nyomás a pénzpiacok meg a befektetők felől, a spekulatív részről is az ilyen típusú eurobondok létrehozásáért, amelyeket az euróövezet minden állama szavatolna, mert „mindegy, hogy mennyire vagy spekulatív befektető, néha akkor is valahol kell parkoltatnod a rendelkezésre álló pénzedet, nulla kockázatú értékpapírokban”.

„Tulajdonképpen ez is a cél, olyan értékpapírok piaci bevezetése, amelyeket ha megvásárolunk, nyugodtan ülhetünk a babérjainkon, mert a kockázat nulla. Nos, ezt nem akarja Németország, és világosan értésére adja a pénzügyi befektetőknek, hogy fel kell mérniük minden egyes befektetésük kockázatát, az euróövezet minden tagállamának meg kell ezt tennie. Nézzék csak meg a pénzügyi piacokat, az eurózóna egyik lényeges előnyét szakították meg, éspedig azt, hogy tíz éven át az euróövezet minden tagállama kölcsön felvételekor a kamatlábat a leghitelesebb országban, Németországban érvényes szinten kapta meg. A válság arra kényszerítette a pénzpiacokat, hogy az euróövezet minden államát külön ítélje meg saját konkrét gazdasági helyzetét és közpénz-gazdálkodását véve alapul. Ezért van az, hogy Olaszország ma 7 százaléknál magasabb kamatokat fizet, ugyanígy Görögország és minden, a költségvetési fegyelmet megszegő tagállam” – fejtette ki Stolojan.

Véleménye szerint az Európai Központi Bank „máris túlságosan beavatkozik”, mert a másodlagos piacról a pénzügyi nehézségekkel küszködő tagállamok által kiadott kötvényeket vásárol, és így tart fenn bizonyos elfogadható kamatszintet. „Amikor Románia 7 százalékos kölcsönt vesz fel, semmi gond, mert még fejlődő ország. Amikor azonban Olaszország vesz fel 7 százalékos kölcsönt, az már nemzeti tragédia, európai tragédia!” – mondta Stolojan.

Traian Băsescu elnök csütörtökön azt mondta, az európai államok bankjai „óriási profitot” szereztek Romániában, és ha ezek arra készülnek, hogy válságban finanszírozás nélkül hagyják az országot, az „sportszerűtlenségre” vall, és hozzátette, hinni meri, hogy a bankok „falánkságát” nem az EU-hoz később csatlakozott államokkal akarják megfizettetni.

Az államfő „aggodalmát” fejezte ki némely bankok „lehetséges viszonyulása” miatt.

„Hinni merem, hogy Ausztria Központi Bankjának az euróövezeten kívüli tőkeáramlása csökkentésére vonatkozó közleménye tévedés vagy a kihatások félreértése volt” – fűzte hozzá Traian Băsescu.

„Azt szeretném, ha nem nekünk kellene európai barátainkat emlékeztetnünk arra, mennyi feltételhez kötötték Románia EU-csatlakozását a bankrendszer privatizálása témakörében. Uraim, óriási profitokat szereztek Romániában 2000-2009-ig, ma pedig, ha netán arra készülnek, hogy válság idején finanszírozás nélkül hagyják a román gazdaságot, ez sportszerűtlen lenne Romániával szemben. Szeretném hinni, hogy ez nem fog metörténni, hogy velünk, az EU-ba később érkezett országokkal akarják kifizettetni a bankrendszerek falánkságának számláit, a falánkság, az elővigyázatlanság, a felelőtlenség árát abból az időből, amikor személyazonosságira adtak hiteleket. Léteznek európai mechanizmusok a bankok tőkésítésére, és én arra kérem önöket, éljenek ezekkel a mechanizmusokkal, és ne a román gazdaságot fojtsák meg a tőkeáramlás csökkentésével, amire mind az állami költségvetésnek, mind pedig elsősorban a magángazdaságnak szüksége van” – figyelmeztetett Băsescu elnök.

Ausztria központi bankja hétfőn intézkedéscsomagot mutatott be, amelyet elfogadott az UniCredit Bank Austria, az Erste és a Raiffeisen Bank International, és ezek között szerepel, hogy a három bank kelet-európai kiterjesztései által biztosított hitelezések emelkedését a fenntartható helyi újrafinanszírozás kifejlesztésétől teszik függővé.

Mediafax