A kisvállalkozók és az adózás

„A kisvállalkozókra kell bízni a döntést, hogy 1 százalékos forgalmi adót vagy 16 százalékos profitadót fizetnek. A kormány sürgősségi rendelete egységesítené a forgalmi adót azon kisvállalkozások esetében, amelyek legalább egy alkalmazottal rendelkeznek. Az RMDSZ módosító javaslatot nyújtott be erre vonatkozóan azt követően, hogy a Csíki Vállalkozók Egyesületével való konzultáció során felmerült ez az igény, miután a kormány januárban elfogadta a sürgősségi rendeletet” – mutatott rá Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora. Hozzátette: a szenátus első házként szavazott február 22-én  a 3/2017-es  sürgősségi kormányrendeletről, amely többek között előírja, hogy a kisvállalkozások a forgalmuk 1 százalékával adózzanak, ha legalább egy alkalmazottjuk van. Ez idáig 1 százalékos adót fizettek azok a mikrovállalkozások, amelyeknek minimum két alkalmazottjuk volt, 2 százalékos adót, ha egy alkalmazottjuk volt, és 3 százalékos adót, amennyiben nem volt alkalmazottjuk.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora a szenátusi plénumi vita során fenntartotta a Szövetség azon módosító javaslatát, amely értelmében a vállalkozók dönthetnék el, hogy 1 százalékos forgalmi adót vagy a 16 százalékos profitadót fizetnek.

„A szenátusi vita alatt sajnos nem fogadták el az RMDSZ kezdeményezését, így az eredeti formájában ment át a sürgősségi rendelet, de a kérdésben az alsóház a végső döntéshozó, és a Szövetség képviselőházi frakciója fenn fogja tartani a javaslatunkat” – mondta Tánczos Barna szenátor, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja azt követően, hogy a szenátus plénuma elutasította az RMDSZ módosító javaslatát.

A szenátusi szavazáson a Szövetség támogatta a 3/2017-es sürgősségi rendeletet, hiszen a kifogásolt cikkely mellett támogatható intézkedéseket is tartalmaz: 10 évre adómentességet biztosít a kizárólag kutatási-fejlesztési területen tevékenykedő cégeknek, 450 ezer lejes értékig eltörli az ingatlan-tranzakciók adóját, a turizmusban dolgozó alkalmazottak esetében eltörli a jövedelemadót, illetve azt is előírja, hogy ezután 500 ezer eurós bevételig mikrovállalkozásnak minősülnek a cégek. Mostanáig 100 ezer euró volt a felső határ. A jogszabály esetében a képviselőház a végső döntéshozó. (RMDSZ-Tájékoztató)