A nyugdíjakat nem csökkenthetik

Az Alkotmánybíróság pénteken többségi szavazattal úgy döntött, a kormány által felelősségvállalással elfogadott törvények egyes megszorító intézkedései alkotmányellenesek, így például a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése.

Az alkotmánybírák úgy döntöttek, az ügyészek és bírák nyugdíjára vonatkozó előírások alkotmányellenesek, más kategóriák esetében ez értelmezhető, de nem szükséges a parlament szabályozása.

Az Alkotmánybíróság döntése lehetetlenné teszi, hogy a kormány alkalmazza a megszorító törvények bármelyikét, ezek ismét a parlament elé kerülnek, hogy ott hozzák összhangba az alaptörvénnyel. Az alkotmány szerint az alkotmányellenes előírásokat a parlamentnek 45 napon belül kell összhangba hoznia a testület döntésével.

Az Alkotmánybíróság a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PSD), valamint a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék óvásait tárgyalta, amelyeket a bér- és nyugdíjcsökkentésekről szóló intézkedések ellen nyújtottak be.

Az Alkotmánybíróság csütörtöki ülése az első ülése az új összetételű testületnek, miután a Demokrata Liberális Párt (PDL) által támogatott Mircea Ştefan Mineat és Iulia Antoanella Motocot kinevezték, és Augustin Zegreant (volt PD-szenátort) a testület elnökévé választották.

Az Alkotmánybíróság tagjai a következők: Augustin Zegrean, Petre Lăzăroiu (mindkettőt Traian Băsescu államfő nevezte ki), Ion Predescu, Aspazia Cojocaru (őket a PSD javasolta), Puskás Bálint Zoltán (az RMDSZ javasolta), Tudorel Toader, Acsinte Gaspar, Iulia Antoanela Motoc és Mircea Ştefan Minea (őket a PD-L támogatta).

Nem  nyilatkoztak az alternatív csomag tartalmáról

Emil Boc szerint a kormány rendelkezik egy alternatív megszorító csomaggal, amelyet egyeztet a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal. Az alternatív csomagnak a bruttó hazai össztermék több mint 1,3%-nak megfelelő megtakarítást kell eredményeznie. Nem hivatalos források szerint a kormány sürgősségi rendeletet készül elfogadni az adók emeléséről, hogy kiegyenlítse a GDP 1%-ának megfelelő nyugdíjköltségeket. Az áruforgalmi adó (TVA) 19%-ról 24 százalékra való növelése teljes mértékben fedezné az 1,2 milliárd eurós kiadást, amely a nyugdíjcsökkentés elmaradása miatt keletkezett, de többletköltségekkel járna a cégek számára is, nyilatkozták a források. A kormány fontolgatja az egységes adókulcs 20 százalékra növelését is, de ennek hatása kevésbé mérhető fel. A két adónem növelése volt az egyik változat, amely a Nemzetközi Valutaalappal (FMI) folytatott tárgyalásokon felmerült. “Az FMI vezetősége június 30-án és nem 28-én tárgyalta volna Románia szándéknyilatkozatát. Ilyen körülmények között, nehéz beilleszkednünk az előírt határidőbe, és minden halasztásról egyeztetnünk kell a Valutaalap vezetőivel. A helyzet nem változtat kapcsolatunkon az EB-vel, amely szeptemberben dönt a következő 1,15 milliárd eurós részlet folyósításáról” –  nyilatkozták a Mediafaxnak hivatalos források.

Ma este 20 órára kormányülést hívtak össze.

(Mediafax)