A verespataki örökségmentő terv pozitív visszhangjai

Július 15-i lapszámunkban számoltunk be a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság döntéséről, amellyel engedélyezte a verespataki Kirnyik-hegység egy részén a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) örökségmentési tervét, és kibocsátotta az ehhez szükséges régészeti mentesítési bizonylatot, miután az Országos Régészeti Bizottság július 12-i ülésén jóváhagyta a kutatási tanulmányt.

A Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter kezdeményezésére született cselekvési terv megvalósítását az RMGC finanszírozza 70 millió dollárral, amelyet teljes egészében a verespataki régészeti és épített örökségi védelmére és hasznosítására fordítanak. Ezzel párhuzamosan megalakul egy független szakértőkből álló bizottság is, amelynek feladata a kitermelés állandó felügyelete és a munkálatok azonnali leállítása, ha fontos régészeti felfedezéseket tesznek.

A döntést kedvezően fogadta több alakulat és civilszervezet, amelyek ezt nyilvános állásfoglalásban is közzé tettek.

A Verespataki Örökséget Átvilágító Független Csoport nyílt levélben fordult Emil Boc kormányfőhöz és Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterhez, amelyben egyrészt elutasítja az Országos Régészeti Bizottságra és a szaktárcára megnyilvánult nyomásgyakorlást az említett döntés miatt. A Független Csoport támogatja Béatrice Cauuet neves bányarégész tudományos következtetéseit, amelyeket az Országos Régészeti Bizottság jelentése tartalmaz, illetve tagjainak döntését, ugyanis ezek teljes egészében egyeznek saját kutatásaik következtetésével, miszerint csakis a verespataki bányászat újraindítása jelent valós biztosítékot a körzet kulturális örökségének megóvására és hasznosítására.

A Független Csoport tagjai ugyanakkor megállapítják, hogy a bírálatok olyan személyektől származnak, akik nem vettek részt a Kirnyik-hegységbeli örökségmentő ásatásokban, azaz nincsenek közvetlen ismereteik a tényekről. Úgy vélik, hogy bármilyen további vitának az Országos Régészeti Bizottság dokumentációja alapos ismeretéből kell kiindulnia. Szakmai, nyílt és őszinte helyett ugyanis eddig a vidék gazdasági fejlődése öncélú bírálatának voltunk tanúi anélkül, hogy emberi és anyagi forrásokkal megalapozott valós ellenjavaslatot megfogalmaztak volna.

A szaktárca címére megfogalmazott bírálatok érzelmi megalapozottságúak, nem tartalmaznak tudományos érveket, és nem veszik figyelembe a Kirnyik-hegységbeli ásatások magas szakmai minőségét. Azok, akik a terv leállítását kívánják, nem tesznek mást, mint elősegítik a verespataki kulturális örökség gyorsított pusztulását. Az RMGC által a verespataki örökségmentésre 70 millió dollár előzmény nélküli beruházás, és olyan objektumok megmentését és kulturális körforgásba való bevonását szolgálja, amelyek e nélkül végleges pusztulásra lennének ítélve. Mindez ugyanakkor az RMGC jóhiszeműségét is igazolja arra tekintve, hogy példásan eleget tesz a Független Csoport által korábban megfogalmazott ajánlásoknak.

A verespataki kulturális örökségnek profitálnia kell a bányászat újraindítása szülte lehetőségekből, ennek fényében a Független Csoport meggyőződését fejezi ki, hogy a szakemberek, a történészek, a régészek és a műépítészek feladata őrködni az elfogadott örökségmegmentő terv életbe ültetésén mind a bányavállalat, mind az állam részéről, és nem elvtelen, személyeskedéseken alapuló bírálatokat megfogalmazni.

A Független Csoport meggyőződése, hogy az örökségmentés kérdése nem oldható meg a társadalmi-gazdasági környezeten kívül. Éppen ezért annak figyelembe kell vennie az ott élő emberek méltó élethez való jogát is. A gazdasági és társadalmi válság mesterséges meghosszabbítása nem vezet máshova, mint a környék régészeti és épített örökségének további veszélyeztetése.

A Független Csoport támogatja – mint egyedül erre jogosult szervet – az Országos Régészeti Bizottságot a régészeti mentesítési bizonylatok kibocsátásában, és elutasít minden kívülről jövő beavatkozást. Ugyanakkor nyitott marad bármilyen további szakmai párbeszédre, és folytatja átvilágító munkáját a verespataki bányászat újraindítása előtt és után is.

Aláírják a Verespataki Örökséget Átvilágító Független Csoport tagjai:

Alexandru Vulpe akadémikus, a Román Akadémia Régészeti és Történelmi Tagozatának elnöke,

Răzvan Theodorescu akadémikus, a Román Akadémia Művészeti, Műépítészeti és Audiovizuális Tagozatának tagja, az UNESCO Délkelet-európai Nemzetközi Tanulmányi Egyesületének titkára,

Ioan Aurel Pop akadémikus, a Román Akadémia Régészeti és Történelmi Tagozatának tagja,

Nicolae Gudea, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára,

Vasile Moga, a gyulafehérvári 1 Decembrie Egyetem előadótanára,

Ioan Opriş, a târgoviştei Valahia Egyetem egyetemi tanára,

Augustin Ioan, a Ion Mincu Mű- és Városépítészeti Egyetem műépítész egyetemi tanára,

Alexandru Diaconescu, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának előadótanára,

Florin Anghel, a konstancai Ovidius Egyetem Történelem és Politikatudományi Karának előadótanára.

A Verespataki Pro Dreptatea Egyesület nyílt levelet intézett Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterhez, amelyben büszkeségüket fejezi annak a hírnek a hallatán, hogy a verespataki kulturális örökség megőrzésére egy óriási összeg, 70 millió dollár áll rendelkezésre. Ezzel megvalósítható, hogy a következő években az itteni ásatások – feltárás tekintetében – felvegyék a verseny bármely fontos európai helyszínnel. „Tudjuk, sok pénz kell, hogy megőrizzük és értékének megfelelően felmutassuk a verespataki kulturális örökséget. Mi, itteni emberek tudjuk, hogy csak a bányászat biztosíthatja az övezet jólétét, valamint az örökség restaurálásához szükséges összegeket. Az RMGC már felmérte az épített örökséget az Alburnus Maior projekt keretében, és az első házat már restaurálta is Verespatak történelmi központjában. A költségvetés megduplázása lehetőséget teremt arra, hogy a hasonló többi terv is megvalósuljon.

Ezért is örülünk a minisztérium döntésének. Meg akarjuk tartani örökségünket, turizmust akarunk, de együtt Verespatak ipari fejlődésével. Meggyőződésünk, hogy a bányászat befejezésekor itt egy új falu lesz, Verespatak történelmi központjának restaurálásával, múzeummal, szállodákkal, vendéglőkkel, korszerű infrastruktúrával, vonzó turisztikai kínálattal és virágzó közösséggel.

Sok sikert terveikhez!”

A Verespataki Tervet Támogató Csoport sajtóközleményben üdvözli a verespataki örökségvédelmi terv költségvetésének a megkettőzését.

A kultúrára mindig kevés pénz jut, éppen ezért örvendünk és gratulálunk Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszternek a példás tárgyalási módért, valamint az RMGC-nek, amiért elfogadta ezt a jelentős növelést, amellyel lehetővé válik Verespatak szinte teljes kulturális örökségének a megmentése.

A kulturális örökség jelenlegi romániai helyzetében, amikor értékes régészeti lelőhelyek sorra pusztulnak el, 70 millió dollár óriási összeg. Reméljük, a bányászati terv ellenzői is elismerik, hogy – legalábbis Romániában – közpénzből soha sem kaphatna ekkora összeget kulturális örökség megőrzése. A szakemberek és a Román Akadémia folyamatos átvilágítása biztosíték arra, hogy Verespatak kulturális örökségének restaurálása, amely már meg is kezdődött, jó kezekben van – áll a közleményben.