Alkotmányellenes a lusztrációs törvény

Az Alkotmánybíróság úgy döntött, a kommunista rendszerben különböző tisztségeket betöltő személyek jogainak öt évre szóló korlátozását előíró átvilágítási törvény alkotmányellenes.

A parlament február 28-án fogadta el a lusztrációs törvényt, az ellenzék parlamenti sztrájkban lévén nem vett részt a szavazáson.

Az átvilágítási vagy lusztrációs törvény a kommunizmusban különböző tisztségeket betöltő személyeknek korlátozza bizonyos jogaik gyakorlását. A jogszabály szerint azok, akik a kommunista rendszer hatalmi struktúráiban és megtorló apparátusában részt vettek, öt egymást követő évben nem tölthetnek be bizonyos tisztségeket.

Az RMDSZ-nek a plénumban tett javaslata alapján az átvilágítás alá eső személyek közé sorolták azokat is, akik a kommunista rendszerben ügyészként tevékenykedtek.

Az Alkotmánybíróság 2010. június 7-én egyszer már alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt, az elérendő jogos célhoz viszonyítva túlzónak tekintette azt, mivel nem teszi lehetővé a személyes felelősségre vonást – ennek módosított változatát utasították most el.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály 2010-es változata a kollektív bűnösséget és büntetést vezette volna be.

Az Alkotmánybíróság úgy értékeli, a lusztráció a kommunizmus szörnyűségeire emlékeztető erkölcsi támpontként szolgálhat, s ugyanakkor időleges eszközként is a kommunista rezsimmel együttműködő személyek közintézmények vezetői tisztségétől való távol tartására. Az átvilágítás azonban nem jelent tisztogatást, téves ideológiai választást vagy életrajzi baleseteket megtorló bosszút, hanem inkább a méltóságot és a bizalmat kell visszaállítania, valamint az állam alapintézményei tekintélyének visszaszerzését. A lusztráció elsősorban a felelősség elvét hangsúlyozza a közméltóságok ellátásában – hangoztatta az Alkotmánybíróság.

A számos erkölcsi, szociális, politikai, gazdasági, jogi kérdésen túl, amely a lusztrációs törvény elfogadása után felmerülhet, a jogszabály egésze kedvező hatású a posztkommunista országok átmeneti időszakában a demokratikus jogállamiság bevezetése során, természetesen az illető állam alkotmányos keretei között – magyarázta az Alkotmánybíróság.

A törvényt visszaküldték tehát a parlamentnek javításra, ám a jogszabályt újból alkotmányellenesnek minősítették.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék március 7-én – két bírói szakmai egyesület és Románia főügyésze bejelentését követően – úgy döntött, az Alkotmánybíróság elé terjeszti a lusztrációs törvényt, melynek némely cikkelyei alkotmányellenesek lehetnek.

„E jogszabály nincs tekintettel az Alkotmánybíróság 2010. június 7-i, 820. számú határozatára, amellyel a korábbi tervezetet alkotmányellenesnek minősítette. Az új átvilágítási törvény tehát kollektív büntetést vezet be, amelynek alapja a kollektív bűnösség és az általános megbélyegzés, ami nem jogszerű, sérti a jogrendet és a Románia Alkotmányának 23. cikkelye 11. bekezdésében szavatolt ártatlansági vélelmet” – mutatott rá a főügyész.

Statisztikai adatok szerint az igazságszolgáltatásban már csak 60 olyan ügyészt tartanak számon, aki 1989 előtt is dolgozott.

(Mediafax)