Az emberes marsi utakat is segíti a Curiosity robot

A NASA szombaton felbocsátotta legújabb, legnagyobb és legkifinomultabb robotját, mely fontos lépést jelent az űrügynökség ambiciózus célja felé, hogy emberek landoljanak a vörös bolygón.

A Mars Science Laboratory (MSL), vagy Curiosity (Kíváncsiság) helyi idő szerint szombat reggel indult a Cape Canaveral-i légierő bázisról. Nyolc és fél hónap utazás után a robot a tervek szerint 2012 augusztusában ér Marsot. Amint a felszínen van, megvizsgálja, volt-e valaha lakható a planéta.

A robot 10 tudományos készülékkel van felszerelve, hogy áshasson, fúrhasson, és lézerrel darabolhassa fel a kőzeteket, így megvizsgálja a marsi por és talaj kémiai összetételét. A misszió segít a kutatóknak megismerni a Mars környezetét és atmoszféráját, mely igen fontos a jövőbeli emberes missziók megtervezéséhez.

Doug Ming, az MSL tudományos szakembere szerint a cél embereket küldeni a negyedik bolygóra, és onnan biztonságosan visszahozni őket. Ehhez azonban ismerni kell a felszíni tulajdonságokat. A Kíváncsiság – Ming magyarázata szerint – a kőzetek fúrásával és azok kémiai tulajdonságainak tanulmányozásával írja majd le a marsi port. A robot emellett azt is meg tudja majd állapítani, mennyire átható a por a felszínen.

Ezek az elemzések a jövőbeli emberes misszió két fontos kérdését segítik: hogyan érintik majd a Mars globális porviharai a járműveket és hardvert a bolygón, illetve milyen lehetséges toxikus hatásai vannak a marsi pornak? A NASA a 2030-as években szeretne embereket juttatni a bolygóra. Azonban ezt megelőzően fontos kérdéseket kell megválaszolni a Marssal kapcsolatban.

„Egy másik fontos vizsgálat annak meghatározása, vannak-e olyan erőforrások a bolygón, amelyeket emberi missziókra alkalmazhatunk. A Kíváncsiság adatai a várakozások szerint tisztább képet festenek a marsi környezetről, többek között, arról, hogy az oxigén és víz kivonható-e a felszín alatti vízjégből, vagy magából az atmoszférából” – mondja Ming.

Egy emberes misszió emellett hosszú időtartamot ölel majd fel, ami megköveteli, hogy a tervezők kivizsgálják, hogyan képes a legénység a bolygón élelmiszert termelni. A Mars felszíni tulajdonságainak vizsgálatával a Kíváncsiság feltérképezi ezeket a lehetőséget is. A robot emellett olyan készüléket is hordoz, amely leméri a sugárzás mértékét a marsi felszínen. Ez kritikus az emberes missziókhoz.

A sugárzás hatásának és annak rákkal való kapcsolatát érintő korábbi vizsgálatok azt sugallják, hogy a hosszú távú űrrepülés esetén a toleranciánk körülbelül olyan hosszú, míg elérünk a Marsra” – állítja John Charles, a NASA emberes kutatóprogramjának szakembere. Emiatt az asztronauták kockázattal néznek szembe a vörös bolygón való ott tartózkodásuk során, emellett a hazaút alatt is.

Az emberes kutatóprogram szakemberei ezért tovább tanulmányozzák az űrsugárzást, valamint a hosszú űrrepüléseket érintő egyéb orvosi és egészségügyi aggodalmakat. A kutatók emellett a hajtómű-technológiákról is folytatólagosan tanulmányokat készítenek annak reményében, hogy hatékonyabb módszert fejlesztenek ki a Marsra induló és onnan hazairányuló útra, mely csökkentené az űrrepülés idejét.

Azonban a marsi leszállás előtt a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) egy sor robotmissziót szeretne elvégezni a bolygón. A MAX-C (Mars Astrobiology Explorer Cacher) expedíció együttműködéses küldetés, melynek célja marsi port hazahozni, és így jobban megismerni a bolygón fennálló feltételeket. Az év elején az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács közzétette bolygókutatói felmérését, mely a tudományos közösség céljait összegzi a következő tíz évet érintően.

A minta-visszahozatali misszió a legnagyobb prioritást kapta, azonban azt tanácsolják, hogy a költségeket 2,5 milliárd dollár alatt kell tartani. Az egyre nehezebb költségvetési időszakban az egyesült erőfeszítések részleteit még ki kell dolgozni. Az ügynökség jelenlegi tervei szerint 2016 és 2018 között szeretne egy sor ilyen missziót felbocsátani.

(hirado.hu/Space.com)